adozona.hu
Szilveszter: amin kevés munkáltató töpreng, pedig lehet, hogy kellene
//adozona.hu/munkajog/Szilveszter_amin_keves_munkaltato_topreng_p_ZN0P68
Szilveszter: amin kevés munkáltató töpreng, pedig lehet, hogy kellene
Az év utolsó napján vélhetően keveseknek jut eszükbe munkajogi kérdéseken töprengeni, pedig érdekes kérdések merülhetnek fel, akár dolgozik valaki, akár nem. December 31. napján született gyermek utáni pótszabadság, az óév utolsó napján megkezdett és az újesztendő első napján befejezett munkavégzés, próbaidő lejárta, pulykapénz – jelen cikk ezekre a kérdésekre ad választ.
Munkavégzés szilveszter éjjelén és újév napján
Ha a munkavállaló december 31-én áll munkába, és még január 1. napján is dolgozik, a munkanapja két naptári napra esik és két naptári évet érint. A munka törvénykönyve (Mt.) 87. paragrafusának (1) bekezdése szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
A lényeg tehát, hogy munkanap alatt főszabályként a naptári napot értjük, azaz a 0 órától 24 óráig terjedő időtartamot. Vannak azonban olyan munkáltatók, amelyeknél a működésük miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, ezekben az esetekben a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra minősül munkanapnak.
Ez a munkáltató kialakult gyakorlatában általában az első műszak kezdetét követő 24 órás időtartam, de a munkáltató belső szabályozásban, illetve utasításban más módon is megállapíthatja a 24 óra kezdetének időpontját, amely a munkanap kezdete. Ez esetben természetesen az adott munkavállaló beosztása irányadó.
Az előbbiek megfelelően irányadók a heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap tartamának meghatározásában is. A munkáltató tehát mindezek tekintetében is eltérően szabályozhat, ha a működése miatt a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ez esetben a munkaadó dönthet úgy, hogy a munkanapot maga határozza meg megszakítás nélküli 24 órában. Tehát ilyenkor munkanap alatt nem naptári napot kell érteni (ami a főszabály).
A törvény nem írja elő, hogy cégszintű legyen a döntés, tevékenységenként is meghatározható a munkanap. Ezzel megoldható, hogy ne a műszak közepén változzanak a munkavégzésre vonatkozó szabályok azért, mert elkezdődik egy munkaszüneti nap. Azaz, ha a január 1-jei munkaszüneti nap a munkáltató döntése következtében december 31-én kezdődik 22 órától és másnap január 1-jén 22 óráig tart, az ezen teljes időszakban teljesített munkáért jár a munkavállaló részére 100 százalék mértékű bérpótlék a munkaszüneti napon történő munkavégzésre figyelemmel.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a szilveszterhez, újévhez kapcsolódóan a rendkívüli munkaidőre, a próbaidőre, a szabadság kiadására, a pótszabadságra, illetve az év végi jutalmakra vonatkozó különleges szabályokat.
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (0)