Távolléti díj pünkösdkor? Fortélyos szabályok

Megosztás Tetszik

Közeledik a pünkösdvasárnap és a pünkösdhétfő. Ezen napok esetében fontos szem előtt tartani, hogy speciális munkajogi rendelkezések is alkalmazhatóak akár munkavégzés hiányában is. Erre tekintettel az alábbiakban a távolléti díj számításának szabályait mutatjuk be, mivel a trükközés itt fordulhat elő. Lássuk a szabályokat!

Előfordulnak olyan esetek, amikor a munkavállaló munkát nem végez, ennek ellenére valamiféle juttatásra igényt tarthat. Ide tartoznak az állásidő, a munkavégzés alóli, megállapodásos felmentés, illetve a távolléti díj esetkörei. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 147. §-a szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. A munkavállalót, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult, az előbbiekben meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti.

Itt tehát azt kell megvizsgálni, hogy az Mt., kollektív szerződés, munkaszerződés alapján munkavégzés esetén milyen pótlékok jártak volna és ezekre is munkavállalói jogosultság keletkezik. Ezen felül a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló bizonyos időszakban nem fog munkát végezni, ennek ellenére díjazásra jogosult. Ilyen esetekben a díjazást a felek megállapodása határozza meg.

Végezetül a törvényben meghatározott esetekben a munkavállaló számára távolléti díjat kell fizetni. A munkavállaló távolléti díjra lesz jogosult a szabadság tartamára, a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, ha szoptató anya, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, hozzátartozója halálakor két munkanapra, általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való tanúkénti személyes részvételhez szükséges időtartamra, a fegyelmi eljárás miatti mentesítés időtartamára, kizárólag óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

Bizonyos esetekben a távolléti díj csak részleges juttatás

A távolléti díj mértékét tekintve lehet teljes vagy részleges. Ha például a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. A munkavállaló a betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százalékára jogosult.

A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A § (1) bekezdése vagy 42/E § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével. Más esetekben a távolléti díj teljes összegében jár.

Speciális szabályok pünkösdhétfőre

Az Mt. 146. § (1) (d) pontja szerint a munkavállaló távolléti díjra jogosult óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Itt tehát első lépésben azt kell megvizsgálni, hogy mely napokra járhat távolléti díj.

Mivel az Mt. általános munkarend szerinti munkanapokat említ, így ez csak a pünkösdhétfő lehet. Ezt követően további feltétel, hogy a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztassák. Ha ez így van, abban az esetben részére távolléti díj „alanyi jogon” jár munkavégzés hiányában is. Munkavégzés esetében pedig távolléti díjra, illetve azon felül munkabérre és munkaszüneti napi pótlékra is jogosulttá válik.

Így számoljuk ki a távolléti díjat

A távolléti díjat számítását az Mt. pontosan meghatározza. Ennek alapja az esedékesség időpontjában érvényes alapbér (136. §), illetve pótlékátalány (145. §), valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (150. §) és bérpótlék (151. §). Az esedékesség időpontjai pedig a távollét kezdő időpontja, a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, 77. § (1) bekezdés b) pontja esetén (jogutód nélküli megszűnés) a munkaviszony megszűnésének időpontja vagy kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja.

Neuralgikus pont: a teljesítménybér szerepe

Az Mt. pontosan meghatározza, hogy annak kiszámításakor milyen bérelemeket kell figyelembe venni. Kérdésként fordul elő, hogy a teljesítménybér mikor, hogyan számítandó bele a távolléti díj alapjába.

Alapvető szabály, hogy a távolléti díj számításánál a teljesítménybért nem minden esetben kell figyelembe venni. Két esetben vehető számításba: a tisztán teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló teljesítménybére, illetve az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított bérezéssel foglalkoztatott munkavállaló teljesítménybére esetében. Utóbbi esetben is csak akkor, ha az időbér-rész nem éri el az alapbér mértékét.