hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szabadság számítása munkavállalók szakképzése esetén

  • adozona.hu

Munkavállalók duális szakképzésben vesznek részt. A szakképzés idejének arányában plusz szabadság illeti meg őket. Hogyan kell meghatározni a munkavállaló szabadságnapjainak a számát? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

OLVASÓNK KÉRDÉSE:

A munkaszerződés-módosítás értelmében a heti munkavégzésre fordított idő: 24 óra (60%), a szakképzésre fordított idő: 16 óra (40%). A munka törvénykönyve (Mt.) 115-121. paragrafusai szerint a munkavállalót a tényleges munkavégzés idejére szabadság illeti meg, a szakképzésről szóló törvény (Szkt.) 84. paragrafusának (4) bekezdése alapján pedig 30 munkanap szabadság illeti meg, a szakképzés idejének arányában. A kollégáik között ellentétes vélemény alakult ki a szabadság kiszámítása miatt (a szakképzésre járó 30 munkanap arányosításáról ugyanúgy vélekednek).

1.) vélemény: naptári évre munkaviszonyban megilleti a dolgozót a 20 alapszabadság és a pótszabadságok (2022.01.01-2022.12.31). Emellett megilleti őt 30 munkanapnak a szakképzési időt figyelembe véve arányosított mennyisége, tehát a 40 százaléka, illetve ennek időarányos része 2022.09.15 – 2022.12.31-ig.

2.) vélemény: nemcsak a szakképzési időt kell arányosítani, hanem a munkavégzésre fordított időt is, ezért a munkaviszonyban járó 20 alap szabadságnapot és a pótszabadságokat is arányosítani kell (éves szabadság 60 százaléka). Ez esetben a szabadságok mennyiségét tekintve rosszabbul járna a munkavállaló, mintha nem venne részt szakképzésben.

3.) vélemény: csak az éves alapszabadságot kell arányosítani a tényleges munkavégzés idejére (60 százalék), a pótszabadságot nem.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A szakképzésről szóló törvény végrehajtására vonatkozó 12/2020. kormányrendelet 248. paragrafusa az alábbiak szerint rendelkezik:

248. § (1)  Ha a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál a szakirányú oktatás 223/A paragrafus (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja alapján is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a képzésben részt vevő személy munkaszerződését az Szkt., illetve az e rendelet szerinti szakképzési munkaszerződésnek megfelelő tartalommal úgy kell módosítani, hogy abban - az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett - szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér, illetve szabadság mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg.

Szakértőnk az első véleményt osztja. Ahhoz hasonlítaná a helyzetet, mint amikor a munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatják. Ekkor sem kell arányosítani a szabadságnapok számát, mindössze az lesz a következmény, hogy a szabadság tartamára járó távolléti díj összege alacsonyabb lesz, mint általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatás esetén. Megítélésem szerint a fenti (2) bekezdés az arányosítást csak a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony tekintetében írja elő.

Az Mt. 115. paragrafusának (2) bekezdése szerint a szabadságra jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. paragrafus (1) bekezdésének b)–l) pontjaiban meghatározott tartama. Az 55. paragrafus (1) bekezdésének g) pontja szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési tartalék

Pölöskei Pálné

adószakértő

Deviza adományozása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Előző időszaki import áfa levonása

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 1 2 3