Szabadság számítása munkavállalók szakképzése esetén

Megosztás Tetszik

Munkavállalók duális szakképzésben vesznek részt. A szakképzés idejének arányában plusz szabadság illeti meg őket. Hogyan kell meghatározni a munkavállaló szabadságnapjainak a számát? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A munkaszerződés-módosítás értelmében a heti munkavégzésre fordított idő: 24 óra (60%), a szakképzésre fordított idő: 16 óra (40%). A munka törvénykönyve (Mt.) 115-121. paragrafusai szerint a munkavállalót a tényleges munkavégzés idejére szabadság illeti meg, a szakképzésről szóló törvény (Szkt.) 84. paragrafusának (4) bekezdése alapján pedig 30 munkanap szabadság illeti meg, a szakképzés idejének arányában. A kollégáik között ellentétes vélemény alakult ki a szabadság kiszámítása miatt (a szakképzésre járó 30 munkanap arányosításáról ugyanúgy vélekednek).

1.) vélemény: naptári évre munkaviszonyban megilleti a dolgozót a 20 alapszabadság és a pótszabadságok (2022.01.01-2022.12.31). Emellett megilleti őt 30 munkanapnak a szakképzési időt figyelembe véve arányosított mennyisége, tehát a 40 százaléka, illetve ennek időarányos része 2022.09.15 – 2022.12.31-ig.

2.) vélemény: nemcsak a szakképzési időt kell arányosítani, hanem a munkavégzésre fordított időt is, ezért a munkaviszonyban járó 20 alap szabadságnapot és a pótszabadságokat is arányosítani kell (éves szabadság 60 százaléka). Ez esetben a szabadságok mennyiségét tekintve rosszabbul járna a munkavállaló, mintha nem venne részt szakképzésben.

3.) vélemény: csak az éves alapszabadságot kell arányosítani a tényleges munkavégzés idejére (60 százalék), a pótszabadságot nem.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A szakképzésről szóló törvény végrehajtására vonatkozó 12/2020. kormányrendelet 248. paragrafusa az alábbiak szerint rendelkezik:

248. § (1)  Ha a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál a szakirányú oktatás 223/A paragrafus (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja alapján is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a képzésben részt vevő személy munkaszerződését az Szkt., illetve az e rendelet szerinti szakképzési munkaszerződésnek megfelelő tartalommal úgy kell módosítani, hogy abban - az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett - szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér, illetve szabadság mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg.

Szakértőnk az első véleményt osztja. Ahhoz hasonlítaná a helyzetet, mint amikor a munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatják. Ekkor sem kell arányosítani a szabadságnapok számát, mindössze az lesz a következmény, hogy a szabadság tartamára járó távolléti díj összege alacsonyabb lesz, mint általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatás esetén. Megítélésem szerint a fenti (2) bekezdés az arányosítást csak a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony tekintetében írja elő.

Az Mt. 115. paragrafusának (2) bekezdése szerint a szabadságra jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. paragrafus (1) bekezdésének b)–l) pontjaiban meghatározott tartama. Az 55. paragrafus (1) bekezdésének g) pontja szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre.