Próbaidős kirúgások: amikor a munkavállalónak áll a zászló

Megosztás Tetszik

A határozott idejű munkaviszony megszűnését, valamint a próbaidő azonnali hatályú megszüntetését nem kell indokolnia a munkáltatónak. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez minden esetben igaz-e? A válasz: nem. Nézzük meg egyenként ezeket az eseteket!

Amikor nekem is járt volna a meghosszabbítás

A határozott idejű munkaviszony a határozott idő elteltével megszűnik, nem kell felmondani, hiszen annak időtartama a felek megállapodása alapján magától „lejár”. A feleknek ugyanis a munkaszerződésben ki kell kötniük, hogy egy konkrét naptári időpontban (például 2015. november 30-án), esemény bekövetkeztével (például a kismama gyesről visszatér) vagy egy feladat elvégeztével (hátralék feldolgozása) a munkaviszony megszűnik.

A munkaviszony megszűnését nehéz ilyenkor támadni. Vannak azonban a jogban olyan alapelvek, melyek a munkaviszony folyamán általánosságban érvényesek, és amelyeket a munkaviszony megszűnésénél is be kell tartani. Ilyen például az egyenlő bánásmód követelménye.

A munka törvénykönyve (Mt.) 12. paragrafusa ugyanis előírja, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása azonban nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mely esetkben jogellenes a próbaidő alatti felmondás.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.