hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Összecsapják a munkát a dolgozók, sok a panasz, hogyan téríttetheti meg a kárt a munkáltató?

  • adozona.hu

Mikor, milyen formában, és mennyi összegben lehet levonni havonta a munkavállalók béréből, ha nem a megfelelő minőségben készítették el a gyártott termékeket? Szükséges-e egyoldalú szerződésmódosítás vagy a munkavállalók tájékoztatása arról, hogy a munkáltató egy adott naptól kezdődően élni kíván az Mt. 179. paragrafusában foglaltakkal? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Az olvasónk kérdésében vázolt esetben egyéni vállalkozó megrendelésre gyárt különböző alkatrészeket. Megbízója az elmúlt negyedévben rendszeresen küld kérést a számla helyesbítésére, mivel a megrendelt termékek nem 100 százalékig megfelelők, javításokat kell rajtuk végezni. A javítás költsége megegyezik a helyesbítés összegével, olykor 200-500 euró összegben. A gyakori hibák elkerülése érdekében a munkáltató élni szeretne a munkavállalók béréből történő levonás lehetőségével, mivel a rendszeres hibák akár a partner elvesztéséhez is vezethetnek, ami nem kedvezne a munkavállalóknak sem.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Nézzük meg, hogyan rendelkezik a munka törvénykönyve (Mt.) a levonásra vonatkozóan!

Az Mt. 161. § (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A (2) bekezdés rögzíti továbbá, hogy a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered.

Látható tehát, hogy a levonásnak szigorú követelményei vannak. A kérdés szerinti esetben egyedül a munkavállaló hozzájárulása lehet jogalap, melyet esetről esetre kell megadni (és nem előzetesen, nem általánosságban), a jogvita elkerülése érdekében írásban.

Az Mt. a 179. paragrafusban szabályozza a felelősség általános szabályait. Ennek értelmében a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni azzal, hogy nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, illetve amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Javasolt írásban tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy miből eredően, milyen összegű kárt okozott, nyilatkoztatva egyúttal arról, hogy hozzájárul-e a munkabéréből történő levonáshoz, esetleg önként teljesít-e. Nemleges válasz esetén csak a fizetési meghagyásos eljárás vagy a peres eljárás kezdeményezésének lehetősége marad a munkáltató számára.

A kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét a munkáltató fizetési felszólítás útján is érvényesítheti az Mt. 285. paragrafusának (2) bekezdésének értelmében. A fizetési felszólítást egyértelműen kell közölni (ajánlott, tértivevényes levél útján, vagy személyesen, az átvétel igazolásával), írásba foglalva. A felszólításnak a végrehajtási feltételnek való megfelelőség érdekében pontosan tartalmaznia kell a követelés összegét és jogcímét, a teljesítési határidőt, továbbá a jogorvoslati kioktatást (azt, hogy ha a munkavállaló vitatja a felszólítás alapját, 30 napon belül bírósághoz fordulhat, ennek hiányában ugyanis 6 hónapon belül nyújthatja be a keresetet).

Abban az esetben, ha a munkavállaló benyújtja a keresetet, a fizetési felszólításnak halasztó hatálya lesz, azaz a bíróság jogerős döntéséig az nem hajtható végre. Ha a munkavállaló nem támadja meg a fizetési felszólítást, abban az esetben a bíróság a munkáltató kérelmére – egy erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltését követően – végrehajtási záradékkal látja el, mely alapján az adott összeg – betartva a levonásra vonatkozó rendelkezéseket – levonható lesz a munkabéréből.

A fizetési felszólítás akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (például, mert a munkavállaló ahhoz nem járult hozzá, már nem dolgozik ott  stb.), vagy az nem vezetett, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. Ilyen esetben a bíróság – az elévülési idő elteltére tekintettel – már nem vizsgálja a felszólítás jogszerűségét. Amennyiben a minimálbér háromszorosát meghaladja a kárigény, illetve, ha a munkáltató nem kíván élni a fizetési felszólítás lehetőségével, a munkáltató igénye érvényesítése érdekében közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet vagy bírósághoz fordulhat.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyszerűsített foglalkoztatás, munkaidő

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Követelés és hitel

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 március
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31