Összecsapják a munkát a dolgozók, sok a panasz, hogyan téríttetheti meg a kárt a munkáltató?

Megosztás Tetszik

Mikor, milyen formában, és mennyi összegben lehet levonni havonta a munkavállalók béréből, ha nem a megfelelő minőségben készítették el a gyártott termékeket? Szükséges-e egyoldalú szerződésmódosítás vagy a munkavállalók tájékoztatása arról, hogy a munkáltató egy adott naptól kezdődően élni kíván az Mt. 179. paragrafusában foglaltakkal? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Nézzük meg, hogyan rendelkezik a munka törvénykönyve (Mt.) a levonásra vonatkozóan!

Az Mt. 161. § (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A (2) bekezdés rögzíti továbbá, hogy a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered.

Látható tehát, hogy a levonásnak szigorú követelményei vannak. A kérdés szerinti esetben egyedül a munkavállaló hozzájárulása lehet jogalap, melyet esetről esetre kell megadni (és nem előzetesen, nem általánosságban), a jogvita elkerülése érdekében írásban.

Az Mt. a 179. paragrafusban szabályozza a felelősség általános szabályait. Ennek értelmében a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni azzal, hogy nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, illetve amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Javasolt írásban tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy miből eredően, milyen összegű kárt okozott, nyilatkoztatva egyúttal arról, hogy hozzájárul-e a munkabéréből történő levonáshoz, esetleg önként teljesít-e. Nemleges válasz esetén csak a fizetési meghagyásos eljárás vagy a peres eljárás kezdeményezésének lehetősége marad a munkáltató számára.

A kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét a munkáltató fizetési felszólítás útján is érvényesítheti az Mt. 285. paragrafusának (2) bekezdésének értelmében. A fizetési felszólítást egyértelműen kell közölni (ajánlott, tértivevényes levél útján, vagy személyesen, az átvétel igazolásával), írásba foglalva. A felszólításnak a végrehajtási feltételnek való megfelelőség érdekében pontosan tartalmaznia kell a követelés összegét és jogcímét, a teljesítési határidőt, továbbá a jogorvoslati kioktatást (azt, hogy ha a munkavállaló vitatja a felszólítás alapját, 30 napon belül bírósághoz fordulhat, ennek hiányában ugyanis 6 hónapon belül nyújthatja be a keresetet).

Abban az esetben, ha a munkavállaló benyújtja a keresetet, a fizetési felszólításnak halasztó hatálya lesz, azaz a bíróság jogerős döntéséig az nem hajtható végre. Ha a munkavállaló nem támadja meg a fizetési felszólítást, abban az esetben a bíróság a munkáltató kérelmére – egy erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltését követően – végrehajtási záradékkal látja el, mely alapján az adott összeg – betartva a levonásra vonatkozó rendelkezéseket – levonható lesz a munkabéréből.

A fizetési felszólítás akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (például, mert a munkavállaló ahhoz nem járult hozzá, már nem dolgozik ott  stb.), vagy az nem vezetett, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. Ilyen esetben a bíróság – az elévülési idő elteltére tekintettel – már nem vizsgálja a felszólítás jogszerűségét. Amennyiben a minimálbér háromszorosát meghaladja a kárigény, illetve, ha a munkáltató nem kíván élni a fizetési felszólítás lehetőségével, a munkáltató igénye érvényesítése érdekében közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet vagy bírósághoz fordulhat.