Ők dolgozhatnak az ünnepek alatt és hétvégén. Ennyi a díjazás

Megosztás Tetszik

Ismét ünnep közeledik, érdemes így áttekinteni, hogy mely munkavállalók, mely szabályok betartásával végezhetnek ilyenkor munkát. Hasonlóképpen áttekintésre érdemes az ünnepnapi, illetve hétvégi munkavégzés díjazásának szabályrendszere is. Vágjunk akkor bele!

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, és erről az Mt. 18. §-a szerint tájékoztatja a munkavállalót. Mivel a munkaidőt a munkáltató osztja be, így az beosztható általános munkarendben (hétfőtől péntekig egyenletes beosztással), illetve egyenlőtlen munkaidő-beosztás keretében. Utóbbi esetben ugyanakkor a munkáltató szombat napra is beoszthat munkaidőt, erre korlátok ráadásul egyáltalán nem vonatkoznak.
https://adozona.hu/jogtar/69620_2012_I_torveny_munka_torvenykonyverol

A vasárnapi munkavégzéssel már más a helyzet. Ilyen munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során, valamint a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történik. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül vasárnap is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény (vendéglátás, sportlétesítmény) alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

A munkaszüneti napokat az Mt. határozza meg. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben (a definíció ugyan az, mint a vasárnapi munkavégzés esetében), az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során történik. A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, mikor jár bérpótlék?.