hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Műszakpótlékok: itt vannak az újabb példák, mikor, mennyit kell fizetni

  • adozona.hu

Milyen pótlékok járnak azoknak a nővéreknek, akik rendes munkaidőben vasárnap és munkaszüneti napon is dolgoznak, órabéres díjazásban, a a munkaidő-beosztásuk szerint 24 óra a munkaidejük, amit 72 óra szabadidő követ? – kérdezte olvasónk. Másik olvasónk pedig arra volt kíváncsi, hogy kell-e pótlékot fizetni egy trafik alkalmazottainak, akik 5 órától délelőtt 11-ig, illetve 11 órától 19 óráig dolgoznak? Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

"Milyen pótlékok járnak azoknak a nővéreknek, akik rendes munkaidőben vasárnap és munkaszüneti napon is dolgoznak, órabéres díjazásban? Munkaidő-beosztásuk 24 óra munkaidő, 72 óra szabadidő. Ha a munkaszüneti napon nem dolgoznak, jár részükre a 8 órányi távolléti díj. Ha a munkaszüneti napon dolgoznak, ezen felül még a ledolgozott időre jár az órabérük is? Vagy csak a munkaszüneti napon ledolgozott időre jár nekik díjazás, mert nincs jövedelem-kiesésük, mivel a munkaszüneti napon dolgoztak?" – kérdezte olvasónk.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki (Mt. 156. § (1) bekezdés b) pont). Ettől a szabálytól a felek eltérhetnek, így megállapodhatnak a normál órabérezésben, vagyis abban, hogy a munkavállaló minden hónapban a ténylegesen teljesített órák után kapja munkabérét.

Tehát egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett a munkavállaló minden egyes hónapban az órabér és az általános munkarend szerint teljesítendő óraszám szorzata alapján kapja meg a munkabérét.

Az Mt. 146. § (2) bekezdés d) pontja alapján a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.

Például a munkavállaló a háromhavi munkaidőkeret első hónapjában 205, a másodikban 180, a harmadikban 150 órára volt beosztva. Alapbérét azonban mindhárom hónapban az általános munkarend szerinti óraszám után kapja, ami abban az időszakban például 164, 170 és 182 óra volt.

A ténylegesen teljesített órákat a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni. Ilyenkor össze kell vetni az általános munkarend és a napi munkaidő alapján kiszámított munkaidő mértékét a ténylegesen ledolgozott munkaidővel. Például a munkavállaló 164+170+182 óra, azaz 516 óra után kapta meg munkabérét, ám valójában 205+180+150=535 órát teljesített.

Mivel a munkavállaló a kifizetett munkabérnél alacsonyabb összegben részesült, a különbözetet ki kell fizetni számára rendkívüli munkavégzés jogcímén. (Ha magasabb összegű munkabérben részesült volna, úgy a többletet az előlegnyújtásból eredő szabályok szerint a munkáltató levonhatná a munkabérből a következő bérkifizetés során). A munkaszüneti napon történő munkavégzés során hasonlóan kell eljárni, ebben az esetben 100 százalék mértékű bérpótlék illeti meg a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül.

Egy trafik két alkalmazottat foglalkoztat munkaidőkeretben. A napi munkaidőbeosztás a következőképpen alakul: reggel 5 órától délelőtt 11-ig az egyik dolgozó, 11 órától 19 óráig a másik dolgozó. A beosztásuk hetente változik. Kérdésem: kell-e reggel 5 órától 6 óráig, illetve 18 órától 19 óráig terjedő időszakra műszakpótlékot fizetni, illetve milyen mértékű pótlékot kell fizetni a dolgozóknak az ilyen jellegű beosztás után?

A műszakpótlékra való jogosultság esetén időbeli feltételként 18 és 06 óra között (legalább egy órát meghaladó időszakban) kell, hogy történjen a munkavégzés. A munkavállalót a pótlék arányosan illeti meg, ha munkavégzésének tartama csak részben esik pótlékra jogosító időszakra.

Műszakpótlékra jogosultság esetén a másik feltétel a rendszeresen változó munkaidőkezdet, mely azt jelenti, hogy havonta a beosztott munkaidő kezdetének időpontja legalább a munkanapok egyharmada esetében eltér, és a legkorábbi és legkésőbbi munkakezdési időpontok között legalább 4 óra eltérés van. Az ennél kisebb rendszerességű vagy kisebb eltérésű munkaidő-beosztás nem alapozza meg a műszakpótlékra való jogosultságot.

Azaz, ha a munkavállaló egyik héten hétfőtől péntekig 6 órakor kezdi meg a munkaidejét, a következő héten minden nap 11 órától, abban az esetben műszakpótlékra jogosult, jelen esetben a 05 és 06 óra, illetve 18 és 19 óra közötti tartamra arányosan. A műszakpótlék mértéke egységesen 30 százalék.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink