Munkaügyi konfliktusok helyi szintű megelőzése – dolgozói részvételi jog a munkáltató felügyelőbizottságában

Megosztás Tetszik

A felügyelőbizottság a munkáltató belső ellenőrző szerve, amelynek feladata, hogy az ügyvezetéstől és képviseleti szervtől függetlenül ellenőrizze a szervezet törvényes működését. A felügyelőbizottság bizonyos esetekben a munkavállalók küldötteit is magában foglalja, ami több jogi kérdést is felvet. Érdemes megvizsgálni, hogy mikor, milyen feltételek mellett adott a munkavállalói részvételi jog, ki választhat, ki választható, illetve melyek az alapvető vonatkozó szabályok. Az alábbiakban ezeket a szempontokat vesszük sorra.

Munkavállalói küldött kötelező delegálása

A munkavállalói részvétel a munkáltató működésében egyidejű a modern társasági joggal. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:124. §-a szerint, ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll.

A munkavállalói küldötteket a törvény szerint először akkor kell megválasztani, amikor a társaság legfőbb szerve annak az üzleti évnek a beszámolóját tárgyalja, amelyben az éves átlagos munkavállalói létszám elérte a 200 főt. Nem akkor nyílik tehát meg a lehetőség, amikor a 201. főt a munkáltató felveszi, a felügyelőbizottság hirtelen átszabása nem is lenne kivitelezhető.

Jogutódlással létrejött társaság esetén pedig annak a nyilvántartásba vételétől kell biztosítani a felügyelőbizottságban a munkavállalói részvételt, ha a társaság munkavállalóinak létszáma a 200 főt meghaladja, és a munkavállalói részvétel feltételei a jogelőd társaságnál – több jogelőd társaság esetén a társaságok egyikénél – fennálltak.

Az üzemi tanács szerepe és jelentősége

A munkavállalók nevében a részvételi jogokat az általuk választott üzemi tanács, mint szervezet gyakorolja. A munkavállalói részvétel intézménye tehát az üzemi tanácshoz kötött.

Az üzemi tanács jogosult

• a jelölés módjának és rendjének,
• a választási eljárás szabályainak, valamint
• a munkavállalói küldött visszahívása szabályainak

a meghatározására.

Emiatt mondja ki azt a jogszabály, hogy amennyiben a munkavállalói küldöttek jogosultak a felügyelőbizottságban részt venni, a létesítő okirat a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételt legfeljebb öt évre, az üzemi tanács hozzájárulásával zárhatja ki. A létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmi.

A munkavállalói képviseletet a jogalkotó annyira fontosnak tartotta, hogy előírta, hogy kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja, feltéve, hogy az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről. (A lemondást a Ptk. csak meghatározott időre – legfeljebb öt évre – teszi lehetővé.)

Munkavállalói részvétel önkéntes biztosításának lehetősége

A felügyelőbizottságról a Ptk. 3:121. §-a rendelkezik. A (4) bekezdés kimondja, hogy a felügyelőbizottságnak – a munkavállalói részvétel szabályain alapuló tagságtól eltekintve – nem lehet tagja a társaság munkavállalója.

Felvetődik így a kérdés, hogy a munkáltató dönthet-e úgy, hogy mégis kívánja biztosítani a munkavállalói részvétel lehetőségét? A Ptk. fő szabálya a diszpozitivitás, azaz a felek a szabályoktól – hacsak ezt a törvény eltéréseket szabályozó általános rendelkezése nem zárja ki (nem ez a rendelkezés) –, szabadon eltérhetnek.

A (4) bekezdés szerinti szabálytól tehát el lehet térni, mivel nem sért általános érdekeket, hiszen a felügyelőbizottság kifejezetten a tagság érdekében végzi az ellenőrző tevékenységét, így, ahogyan kommentár is utal rá, ez semmiféle konfliktust nem okoz. Ebben az esetben a társaság létesítő okiratában kell kimondani, hogy a felügyelőbizottság tagja a társaság munkavállalója is lehet olyan esetben is, amikor a munkavállalói részvétel nem kötelező.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, melyből megtudhatja, hogy milyen szempontok szerint történik a munkavállalói küldött jelölése, hogyan történik a küldött megválasztása, milyen szabályok vonatkoznak a visszahívásra, felügyelőbizottságban való részvételi jog megszűnésére, illetve mik a munkavállalói küldötti jogok és kötelezettségek.