18 találat a(z) üzemi tanács cimkére

Kúriai döntések üzemi tanácsi választási kérdésekben Cikk

A Kúria a BH2023.195., illetve BH2023.196. számú döntéseiben az üzemi tanácsi választásokkal összefüggésben hozott fontos döntéseket. Az alábbiakban ezen döntések érdemi részeit foglaljuk össze.

Munkavállalói részvétel Kérdés

Lemondás munkavállalói részvételről felügyelőbizottságban Kérdés

Üzemi tanács választása Kérdés

Munkavállalói képviselet felügyelőbizottságban Kérdés

Csoportos létszámcsökkentés Kérdés

Tisztelt Czeglédi Bernadett! Ma jelent meg a cikke a csoportos létszámleépítés témájában. Egy kérdésem lenne: mi tehet a munkáltató, ha a dolgozók nem választottak üzemi tanácsot (és nincs szakszervezet sem)? Akkor nem is bocsáthat el csoportos létszámleépítés keretében munkavállalókat? Köszönöm.

Csoportos létszámleépítés bejelentése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy varroda nehéz gazdasági helyzetbe került és sajnos dolgozókat kell elengednie. A létszám (statisztikai létszám 22–24 fő). A dolgozókkal – egy-két kivétellel – közös megegyezéssel válnak meg. A kérdésem az lenne, hogy ha 10 fő felett van a megszűnt dolgozók létszáma, akkor jelenteni kell-e a „csoportos létszámleépítést”? Akkor is, ha közös megegyezéssel szűnik meg? Ha igen, akkor mi a pontos menete, és hova kell ezt bejelenteni? Mivel kis cégről van szó, sem üzemi tanács, sem kollektív szerződés, sem szakszervezet nincs. Az esetleges bírság elkerülése érdekében az is felmerült, hogy most 9 főnek szüntetik meg a jogviszonyát, és a későbbiekben a maradék (csökkentett óraszámban foglalkoztatottakat) is kiléptetik a cégből. (Persze abban az esetben, ha marad ez a gazdasági helyzet.) Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Harangozóné Lang Adrienn

Üzemi tanácsok, munkavédelmi képviselők nyilvántartása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál az Mt. XX. fejezete szerint üzemi tanács, valamint az Mvt. VI. fejezete szerinti munkavédelmi képviselő megválasztására kerül sor. Van olyan hatályos jogszabályi rendelkezés, amely előírja, hogy az üzemi tanács létrejöttét, illetve a munkavédelmi képviselő megválasztását be kell jelenteni bármely hatóság részére? (Amennyiben igen, melyik ez a jogszabályi rendelkezés?) Létezik olyan nyilvántartása az üzemi tanácsoknak, munkavédelmi képviselőknek, amelyhez harmadik személyek (nem a munkáltató és nem munkavállalók) is hozzáférhetnek? Tisztelettel.

Gazdasági egységek összevonása Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" Kft. kizárólag "x" terméket, "B" Kft. kizárólag "y" terméket gyárt. "A" Kft.-nek, illetve "B" Kft.-nek is Magyarország területén több, eltérő településen található gyáregysége van. "A" Kft.-nél, illetve "B" Kft.-nél is működik üzemi tanács. "B" Kft. a Ptk. 3:44. § (1) bekezdése alapján beolvad "A" Kft.-be (A Kft. "x" és "y" terméket is fog gyártani), így a "B" Kft. valamennyi munkavállalója vonatkozásában az Mt. VI. fejezete szerinti változás következik be a munkáltató személyében (új munkáltató: "A" Kft.). A fenti esetben maga a "B" Kft. vagy annak egyes gyáregységei minősülnek az Mt. 36. § (1) bekezdése szerint "gazdasági egység"-nek? A munkáltató személyében bekövetkező változás miatt sor kerül-e az Mt. 258. §-a szerinti "gazdasági egységek összevonására"? Amennyiben a gazdasági egységek összevonása megvalósul, és az "A" Kft. köteles új üzemi tanácsot választani, köteles-e az "A" Kft. új munkavédelmi képviselő(ke)t is választani az Mvt. 70/A § (3) bekezdésére tekintettel? Tisztelettel.

Mutatjuk, mi a különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között Cikk

Van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

Létszámtípusok Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír az Mt., más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1)), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? Köszönettel.

Üzemi tanács és összeférhetetlenség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Mt. igen keveset ír arról, kiket nem lehet választani ÜT-tagnak. Ez egy viszonylag szűk kör, és logikus is, hogy miért nem választhatók. Léteznek még olyan munkakörök, melyek a gyakorlat vagy egyéb jogszabályok (esetleg Mt. háttérszabályai) alapján összeférhetetlennek számítanak az ÜT-tagsággal? Például az a munkavállaló, aki a vezérigazgató valamely munkatársa (szakmai titkár vagy személyi asszisztens), más vezetők (például jogi vezető beosztott jogtanácsosa, vagy compliance munkatársa, illetve a fentebb írt szakmai titkár vagy személyi asszisztens) hasonló munkatársai, tehát bármely olyan munkakör, mely nem gyakorol felettesi jogokat, de amelynek betöltőjétől nem várható el, hogy ha választani kell, a munkavállalók és ne a munkáltató érdekeit képviselje (vagy nem hihető)? És még lehet ilyen munkakör. Segítségét köszönöm.

Üzemi tanács Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha nincs üzemi tanács, akkor a választási bizottság tagjainak személyéről hogyan döntenek? Jelentkezik egy munkavállaló, vagy a munkáltató rábízza ezt az egyes szervezeti egységekre? Hogy dől ez el? Ha jól gondolom, ezt üzemi megállapodásban lehet rendezni, de ha ilyen nincs? Illetve létezik a "357/2009. kormányrendelet az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről". Ha jól értelmezem a 4. paragrafust, akkor a választás folyamatáról, eredményéről szóló jelentést valamennyi munkáltató esetén el kell küldeni az illetékes miniszternek? Segítségét köszönöm!

Munka törvénykönyve 262. §, tájékoztatás, értelmezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ön szerint az Mt. 262. §-a feljogosítja az üzemi tanácsot, hogy valamennyi munkavállaló konkrét bérét megismerje, vagy csak a munkabérek változását, amiről a munkáltatónak egyébként is tájékoztatnia kell? Továbbá ez százalékos változás közlését vagy konkrét változás számszerű megosztását jelenti az üzemi tanáccsal? Egyénenként, munkakörönként, vagy az összes munkavállaló átlagában? Hogyan tudja az információadást az ÜT kikényszeríteni? Van erre valamilyen szankció, ami arra ösztönzi a munkáltatót, hogy kiadja az adatokat (amennyiben a konkrét, Mt.-ben nem írt kérés jogszerű)? Segítségét köszönöm.

Mt. 237. §, 243. §, 246. § Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen abban, hogy állnak össze ezek a mondatok: "237. § (1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók 236. § (1) bekezdés szerinti létszáma a) a száz főt nem haladja meg, három, b) a háromszáz főt nem haladja meg, öt, c) az ötszáz főt nem haladja meg, hét, d) az ezer főt nem haladja meg, kilenc, e) a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy, f) a kétezer főt meghaladja, tizenhárom. 243. § (2) A választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van. 246. § (1) Az üzemi tanács megválasztott tagjának – a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban – azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni." Feltéve, hogy egy telephelyen vannak, és mondjuk van 1000 fő, ha egy munkavállaló egy szavazatot ad le és legalább a szavazatok 30%-át kell megszerezni, hogyan fog kijönni 3-nál több tanácstag? Pedig egyes létszámoknál a törvény 3 feletti munkavállalót ír elő. Nekem ez így matematikailag sem jön ki. Hiszen ha pont kap 3 munkavállaló 30-30%-ot, a 4-nek csak 10 jut. Több munkavállalónál még nehezebb. Segítségét köszönöm.