Munkaügyi ellenőrzés: amikor kötelező a bírság, és amikor nem

Megosztás Tetszik

Kínos perceket tud okozni a felkészületlen és jogszabálysértő módon eljáró munkáltatónak a váratlanul megjelenő munkaügyi hatóság. Magyarázkodhat ugyan a bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók vagy a munkabérfizetés elmaradása miatt, a bírság kiszabása alól mégsem tud mentesülni. Ennek az anyagi hátrány mellett egyéb következményei is lehetnek, így például állami támogatásokból, közbeszerzési eljárásból való kizárás, vagy elszámolási nehézség az anyavállalat felé.

Tény, hogy a jogszabályi rendelkezések jelentős adminisztrációs terhet rónak a munkáltatókra, azonban ezek nemcsak a munkavállalók érdekeit védik. Alapvető szabály, hogyha a munkaügyi hatóság megállapítja a jogsértés elkövetését, nincs lehetőség a bírság elkerülésére, kivéve, ha a munkáltató bizonyítja, hogy jogkövető módon járt el, vagy az eljáró hatóság részéről történt jogsértés.

Mire terjed ki a munkaügyi ellenőrzés?

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény taxatív felsorolást ad arról, hogy mit vizsgálhat a felügyelőség. Ide tartoznak:

–        a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,

–        a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség,

–        a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,

–        a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések,

–        a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,

–        a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,

–        a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok,

–        a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,

–        a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,

–        a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok,

–        a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi megtartása.


OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, szabálytalanság esetén milyen szankciókat alkalmazhat, mekkora bírságot szabhat ki a hatóság, továbbá mikor adhat engedményt!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.