hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkajogi kérdések és válaszok az oltási kötelezettséggel összefüggésben

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Számos kérdés felmerül a munkahelyi oltási kötelezettséggel összefüggésben, melyek elvarrása szükséges. Az alábbiakban a legfontosabb kérdéseket és a válaszokat mutatjuk be.

Ki viseli a szövődményért a felelősséget?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Az Mt.167. §-a alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

A koronavírussal kapcsolatban további cikkeket itt olvashat!

Látható a szabályokból, hogy a munkáltató minden olyan károkozó körülményért felelősséggel tartozik, amely összefüggésben áll a munkaviszonnyal, előrelátható volt, illetve valamilyen szinten kiterjedt rá a munkáltató ellenőrzése. Ha a munkáltató a munkavállaló számára kötelező védőoltást ír elő, és az a munkavállaló számára egészségkárosodást vagy halált okoz, a munkáltató felelőssége – bár nincsen erre bírói gyakorlat – nehezen vitatható. Az ok-okozati összefüggés ugyanis fennáll, a munkáltató a károkozás lehetőségével pedig számolhatott.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy mik a fizetés nélküli szabadság előírására vonatkozó szabályok, és mi történik annak lejárta után?

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ügyvezetés – Megbízási jogviszony

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Részesedés csökkenése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink