Visszafizettethető-e a bér, ha munkaidőkeretben kevesebbet dolgozik a munkavállaló?

Megosztás Tetszik

A járványügyi helyzetben sok vállalkozás rákényszerült arra, hogy éljen a rugalmas foglalkoztatási lehetőségekkel, amelyek közül a legfontosabb a munkaidőkeret alkalmazása. Ezzel összefüggésben több olyan írás is megjelent a közelmúltban, melyek szerint egyes munkáltatók a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalókkal "visszafizettetik" a bérük egy részét, ha a járvány következtében kevesebbet tudtak dolgozni, mint amennyit "rendes" munkakörülmények között lehetett volna. Cikkünkben ennek a gyakorlatnak a jogszerűségét vizsgáljuk.

Így hozzuk létre a munkaidőkeretet

A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 93. paragrafusa alapján a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha november 1-jétől egyhavi munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató, mely november 30. napjáig tart, abban az esetben első lépésben azt kell megnézni, hogy általános munkarendben (hétfőtől péntekig) novemberben mennyi munkanap van. Miután ezt kiszámoltuk (21 munkanap és 1 munkaszüneti nap), fel kell szoroznunk a napi munkaidővel, és ezt a munkaidőmennyiséget oszthatjuk szét munkaidőkeretben november hónapban egyenlőtlenül. Ugyanez a módszer alkalmazandó 4 vagy 6 havi munkaidőkeret esetén. A munkaidőkeret lezárásakor a ténylegesen teljesített munkaidő alapján el kell számolnia a munkáltatónak a munkavállalóval.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen kifejtjük, hogy munkaidőkeret melletti alulfoglalkoztatás esetén milyen munkabérfizetési kötelezettsége van a munkáltatónak!