Munkabérelőleg kamata, levonása táppénzből

Megosztás Tetszik

Le lehet-e vonni a munkabérelőlegből eredő tartozást, ha a dolgozó táppénzen van? Számolható-e rá kamat, ha kicsúszik a törlesztési határidőből? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Cégünk munkabérelőleget nyújt dolgozóinak, 6 hónapra, adómentesen, melynek összegét a havi bérből vonják majd le. Kérdésünk az, hogy ha a dolgozó egész hónapban táppénzen van, akkor le lehet-e vonni a havi "tartozást"? Ha nem, és kicsúszunk a 6 hónapból, akkor milyen mértékű kamattal kell visszafizetni a dolgozónak a bérelőleget? Illetve lehet-e megállapodást kötni arra, hogy a táppénznél a dolgozó vállalja, hogy levonják tőle a havi összeget vagy azt befizeti a pénztárba?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az Mt. 161. § (2) bekezdés b) pontja szerint a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered. Ehhez tehát nincs szükség a munkavállaló hozzájárulására, de a levonási korlátozások sem érvényesülnek. Ugyanakkor a törvény kifejezetten a munkabér jellegű járandóság esetén ad felhatalmazást a munkáltatónak, melyre figyelemmel táppénzből nincs lehetőség a levonásra. Annak azonban nincs akadálya, hogy a munkavállaló vállalja az esedékes tartozásösszeg önkéntes befizetését vagy kéri a táppénzből történő "levonását" (ha jól értem, a munkáltató kifizetőhely).

Kamatkedvezményből származó jövedelem akkor keletkezik, ha a kifizető a magánszemély számára olyan összeget biztosít, mely után a magánszemély legalább a szokásos piaci kamatot nem fizeti meg. Az Szja tv. 72. § (1) bekezdése alapján a kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére vetítve kell kiszámítani. Hat hónapon túli visszafizetés esetén a (2) bekezdés szerint a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Azaz az elengedett kamat 1,18-szorosa után kell kiszámolni a 15 százalék szja-t és a 17,5 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót [Szocho tv. 2. § (1) bekezdés], mely a kifizetőt terheli.