Műhústilalom, nem teljesítő hitelek, egyszerűsített foglalkoztatás – ezekről tárgyalt szerdán az Országgyűlés

Megosztás Tetszik

Az Országgyűlés a náci megszállás áldozatairól való megemlékezéssel kezdte munkáját szerdán. Ezt követően a képviselők megtárgyalták a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezéséről szóló beszámolót és határozati javaslatot, majd a műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatták a munkát.

A műhústilalomról szóló törvényjavaslat általános vitájában Nagy István agrárminiszter elmondta: a kormány a laboratóriumi hús hazai előállításának és forgalomba hozatalának általános tilalmára tesz javaslatot.

Az állami tulajdonú részvénytársaságokkal kapcsolatos javaslat a Magyar Export-Importbank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) érintő jogszabályok módosítását tartalmazza. A cél, hogy az új lakásfejlesztési tőkeprogram indításával társasházak, lakások építésével segítsék elő a lakáshoz jutást és ezen keresztül a hazai ipar és a gazdaság fejlesztését.

Emellett a tőkekiegyenlítés rendszerével kockázatkezelési mechanizmus alkalmazását vezetnék be a fenti szervezetek által birtokolt befektetési jegyek vonatkozásában. A javaslat rögzíti: ha az adott alap zárásakor az Eximbank az elvárt hozam feletti hozamot realizál, akkor a pozitív különbözetre vonatkozóan befizetési kötelezettség keletkezik a költségvetés felé – ismertette Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára.

A nem teljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nem teljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló indítvány vitája körében rögzítették: a nem teljesítő hitelek azok a kölcsönök, amelyeket a hitelfelvevők nem képesek időben, vagyis 90 napot meghaladó késedelemmel és teljes mértékben visszafizetni. A javaslat a hazai jogban meglévő szabályokat nem érintve kívánja a nem teljesítő hitelmegállapodások vagy az abból származó hitelezői jogok megvásárlóira és gondozóira vonatkozó új, EGT szintű szabályozást kialakítani, így a fogyasztó szemszögéből nem lesz változás.

A változtatás nyomán új fogalmak jelennek meg: a hitelgondozó és a hitelfelvásárló. A hitelfelvásárló a portfólió megvásárlásához bocsátja rendelkezésre a pénzösszeget, mint egy befektető, de az ügyfélhez semmi kapcsolódása nem lesz. A hitelgondozó új pénzügyi piaci szereplőként jelenik meg, amely a nem teljesítő hitelek gondozójaként, szigorú felügyeleti engedélyezés és ellenőrzés alá esik majd, továbbá a pénzmosási szabályok is vonatkoznak rá – közölte Fónagy János.

Új szereplőként nevesíthető a hitelgondozási szolgáltató, aki egyes tevékenységeket kiszervezés keretében láthat el a hitelgondozó számára – fűzte hozzá az államtitkár.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosításáról Fónagy János azt mondta: felülvizsgálták a szabályozását, és a mezőgazdasági szakmai szervezetekkel történt egyeztetés után 2026. január 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatás keretében ledolgozható munkanapok száma a jelenlegi legfeljebb 120 napon túl még 90 nappal egészülhet ki, az emelt munkanapok esetén magasabb közteher fizetése mellett.

A jövőben nem lesz korlát, hogy a munkavállaló csak kilencven napot dolgozhat egy munkáltatónál alkalmi munkavégzés keretében. Tavaly 20-44 ezer fő között mozgott a mezőgazdasági idénymunkára bejelentettek száma, a 120 nap feletti munkavégzési igénnyel érintett létszám pedig mintegy 4500 főt tett ki, ami indokolja az agrárágazat esetén a szabályozás könnyítését.

Kitért rá, hogy korábban azért változtattak az egyszerűsített foglalkoztatáson, mert az adatok azt mutatták, hogy ez a foglalkoztatási forma túlságosan elterjedt a munkaviszony rovására, az eredetileg alkalmi, illetve idényjellegű foglalkoztatást egyes foglalkoztatók gyakran a rendes munkaviszonyban történő foglalkoztatás kiváltására használták.

Hozzátette: idén februártól – több mint tíz év után – emelkedtek a munkáltató által fizetett közterhek, míg júliustól 120 napban maximalizálja az egyszerűsített foglalkoztatás keretében ledolgozható napok számát munkavállalóként.

Az energiahatékonyságról szóló törvény módosítása az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer koncepcionális átalakítását tartalmazza – ismertette Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára.

A módosítás célja, hogy az ország végső energiafelhasználása 2030-ban ne haladja meg a 740 Petajoule szintet, és addig 330 Petajoule halmozott végsőenergia-megtakarítás jöjjön létre. Ezeket a célokat a kormány 74 százalékban alternatív szakpolitikai intézkedésekkel, 26 százalékban az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel tervezi elérni.