21 találat a(z) leltárhiány cimkére

Volt munkavállaló felelőssége a leltárhiányért Cikk

Megszűnt munkaviszony esetén a munkáltató terhelheti-e a volt munkavállalóra a leltárfelelősséget? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

Felelősség a leltárhiányért Kérdés

Az üzleti év zárása 5. rész – leltárhiány és az áfa Cikk

A mérlegfordulónapi leltározás során fény derülhet arra is, hogy a vállalkozás eszközeiből hiányzik valami. Bár a könyvelés módján nem változtat az, hogy a leltárhiány milyen okból keletkezett, de egyes esetekben számolni kell adókövetkezményekkel is. A kérdés az, hogy a hiányzó terméket az áfatörvény fogalmai szerint kivonták-e a vállalkozási tevékenységből. Ha a válasz igen, akkor felmerülhet az adófizetési kötelezettség.

Leltárhiány könyvelése Kérdés

Leltárhiányból adódó EPR kötelezettség Kérdés

Leltárhiány, leltártöbblet elszámolása Kérdés

Leltári készlet átvétele meghatalmazott útján Kérdés

Leltárhiány áfája Kérdés

Készletlopás elszámolása Kérdés

Elengedett követelés adózása Kérdés

Leltárhiány külső partnernél Kérdés

Leltárhiány/-többlet kezelése a társasági adóban Cikk

Hogyan kell könyvelni a leltárhiányt/leltártöbbletet? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Leltárhiány/többlet kezelése a társasági adóban Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kiskereskedelmi vállalkozásnál év közben folyamatba épített leltározást végeznek. Esetenként előfordul leltárhiány, illetve leltártöbblet. Az eltérést többnyire adminisztrációs hiba okozza, ezért hiába éves szintén több százezer összegű hiány, nagyjából ugyanekkora összegben merül fel többlet, a hiányt pedig a felelős munkavállalóval nem téríttetik meg. A kérdéseim a következők volnának: 1.) Hogyan kell könyvelni a leltárhiányt/leltártöbbletet? Előbbit jelenleg a 86-osok közé, utóbbit a 96-osok közé könyveljük bruttó módon. 2.) A leltárhiány "nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás" a Tao-törvény szerint, amennyiben a felelősség nem állapítható meg, és/vagy a vállalkozás nem térítteti meg a munkavállalóval a leltárhiányt, és egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó – az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. Ez esetben a ráfordítás adóalap-növelő tétel. Tehát a cég esetében meg kell növelni az adóalapot? 3.) Ha meg kell növelni, az esetleges többletet figyelembe lehet venni és csak a különbözetet növelőbe tenni? Például éves szinten 600 ezer Ft a hiány és 500 ezer Ft a többlet, akkor 100 ezer Ft lehet az adóalap-növelő tétel? 4,) Ha éves szinten a leltártöbblet a több, például 600 ezer Ft, a hiány pedig 500 ezer Ft, akkor az adóalap-módosító tétel 0, vagy esetleg 100 ezer Ft csökkentés? Előre is köszönöm a válaszukat?

Készlet-, leltárhiány II. Kérdés

Tisztelt Hunyadiné Szűts Veronika! Készlet-, leltárhiány kérdésre adott válaszát nagyon szépen köszönöm. Időközben rátaláltam a 28/2014. számviteli kérdésre, amelyben a készlethiány helyes számviteli elszámolásának kérdésével foglalkozik. Idézek a kérdés kifejtéséből, mivel a korábban feltett kérdésemben adminisztrációs hibából eredő leltárhiány elszámolásra vonatkozóan kértem segítségét. E szerint a leltárhiány két fő okra vezethető vissza, amely okokból eltérő számviteli elszámolást kell alkalmazni. I. Adminisztrációs hibából, illetve elszámolási hibából eredő hiányt (nem valós hiány) az eredeti állománynövelő tétel stornírozásával kell javítani. Így például hiányzó anyagok esetén az anyagkészlet csökkenését az anyagköltség növekedéseként kell elszámolni. II. Valós hiány (tevékenységre jellemző veszteség, idegenkezűség esetén egyéb ráfordításként számolandó el. Értelmezésem szerint a kérdésben feltett leltárhiány elszámolása az I. pontban leírtak szerint történik. Amennyiben nem jól értelmezem, kérem, legyen szíves ismételten kifejteni, melyik elszámolást kell alkalmazni. Válaszát előre is köszönöm.

Készletek értékelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft. készleteiről a számlázó és raktárkezelő programmal tételes mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. Eredménykimutatását összköltségeljárással készíti. A könyvviteli program ettől független, az áruk beszerzését év közben a 814-re könyvelik. Az értékesítés kapcsán év közben nem könyvelnek készletet érintő csökkentő tételt. Év végén tételes mennyiségi leltárfelvételt készítenek. A tényleges mennyiségi adatok figyelembevételével FIFO módszerrel állapítják meg a készletek leltárértéket, és a készletkorrekciót ennek megfelelően könyvelik a főkönyvi könyvelésben (T814 – K2 vagy T2 – K814). Kérdésem a következő lenne: – Fenti megoldással a társaság a számviteli törvény 69. paragrafusában foglalt melyik nyilvántartási módot alkalmazza (a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet)? – Hogyan számolja el az év közben és a leltározás során elkülönített selejtes árukat? – Év végén szükséges a leltárhiány vagy -többlet megállapítása a tényleges készlet és a raktárkezelő program által számított különbözet összegében? Ezzel az eltéréssel kell foglalkozni? Ez a különbözet hogyan könyvelendő? Köszönettel.