A családi adókedvezményt is terhelheti a letiltás

Megosztás Tetszik

Egy munkavállaló munkabéréből történő letiltásnál mi a helyes eljárás, ha közfoglalkoztatott, és év közben igénybe veszi a családi adókedvezményt is? Letiltásait már a munkabérének 50 százalékáig kellene foganatosítani. Ebben az esetben a legkisebb nyugdíj összegét a 28 500 forintot kell figyelembe venni, és az év közben igénybe vett családi adókedvezmény összegét is lehet letiltással terhelni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A kérdés arra irányul – szakértőnk értelmezése szerint –, hogy a családi adókedvezmény által növelt nettó munkabérből vagy a kedvezmény érvényesítése nélküli – alacsonyabb – nettó munkabérből érvényesíthető-e a letiltás.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezései alapján a levonás alapjaként a bruttó munkabért terhelő adó- és járulékkötelezettségekkel csökkentett összeget kell tekinteni, melyből általában 33 százalékot, kivételes esetben 50 százalékot lehet letiltani. A törvény ugyanakkor nem rendelkezik arról az esetről, amikor az érvényesített családi kedvezmény növeli a nettó bért. A 74. paragrafus taxatíve felsorolja a letiltás alól mentes juttatásokat, de ezek között nem szerepel a munkabér kedvezménnyel érintett része. Szakértőnk álláspontja szerint ebből az következik, hogy a levonás lehetősége a családi kedvezmény erejéig is kiterjed a munkabérre.

Más kérdés, hogy amennyiben a családi adókedvezményt a munkavállaló az éves adóbevallás benyújtásakor érvényesíti, akkor az mentesülhet a terhelés alól (a végrehajtás jellegének és körülményeinek függvényében).

Ami még lényeges: a Vht. 62. paragrafusának (1) bekezdése szerint a 61. paragrafus szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot. Ez a mentesség nem áll fenn gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. A 28 500 forintra vonatkozó szabályozás már nem hatályos.