hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Közmunka: ki foglalkoztatható, ki foglalkoztathat? Eltérések az Mt.-től

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Ki foglalkoztathat közmunkást, milyen tevékenységre, miben térnek el az alkalmazási szabályok a munka törvénykönyvétől? Miről köteles gondoskodni a foglalkoztató?

A közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében került megalkotásra. A cél és az eszköz tekintetében az álláspontok élesen megoszlanak, abban azonban a többség egyetért: a működőképesség egyik feltétele – a minimálbért egyébként el sem érő éhbér helyett – a tisztességes fizetés lenne. 

Cikkünk kizárólag a közfoglalkoztatásra vonatkozó szabályokat ismerteti, definiálva az alapvető fogalmakat, az Mt. mint mögöttes törvény szabályaitól eltérő rendelkezéseket (határozott időtartam, próbaidő tilalma, munkaidő, szabadság, munkabér stb.), valamint a haszonkölcsön szerződés lehetőségét.

Közfoglalkoztatási jogviszony

Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

– a törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat vagy
– a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
– a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
– a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen – egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy
– a kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat
ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt.

Ki lehet közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott?

A törvény taxatív felsorolást ad a közfoglalkoztatók személyéről, akik kizárólag állami, helyi vagy közösségi célt szolgálhatnak. Ennek megfelelően közfoglalkoztató lehet:

– helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
– költségvetési szerv,
– egyházi jogi személy,
– közhasznú jogállású szervezet,
– civil szervezet,
– az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
– vízitársulat,
– erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében

  • az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására,
  • a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,
  • erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására,
  • határjelek és környezetének karbantartására,
  •  tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,
  • kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,
  •  az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására

kerül sor,

– a szociális szövetkezet a törvényben meghatározott feladatok ellátása körében,
– a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában,
– a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű szolgáltató.

Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki az Mt. rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be, valamint a foglalkoztatási törvény szerinti álláskereső, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül.

Lényeges sajátosság, hogy a közfoglalkoztatottnak nincs választási lehetősége a tekintetben, hogy a közfoglalkoztatásban részt kíván-e venni, vagy melyik közfoglalkoztatóhoz kerül.

Eltérés az Mt. szabályaihoz képest

A közfoglalkoztatási jogviszonyra főszabály szerint az Mt. szabályai alkalmazandók, azzal, hogy a törvény tartalmaz számos eltérő szabályt az alábbiak szerint:

1. határozott időtartam

Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. A közfoglalkoztatási jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni.

2. próbaidő tilalma

A közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

3. közfoglalkoztatási szerződés kötelező tartalmi eleme

A közfoglalkoztatási szerződésnek tartalmaznia kell a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) összegét és a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését, továbbá azt, hogy a szerződéstől eltérő foglalkoztatásra csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében van lehetőség.

4. várandósság

A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.

5. munkavégzés alóli mentesülés

A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a foglalkoztatási törvény szerinti munkaviszony – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt – létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint illeti meg díjazás.

6. munkabér

A közfoglalkoztatottat nem illeti meg a minimálbér. A munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azzal, hogy

– a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és
– a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a közfoglalkoztatottat megillető munkabér csak többletteljesítés esetében haladhatja meg. 

A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg.

7. munkaidő, szabadság, fizetés nélküli szabadság

A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt munkaidő lehet.

A törvény a munkaidőre vonatkozó szabályok között keretjelleggel ad iránymutatást: a napi munkaidő maximuma 12 óra, a heti munkaidő maximuma 48 óra, amely munkaidő-keretben is meghatározható.

A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap. Ha a jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Pótszabadság a közfoglalkoztatott részére nem jár.

A közfoglalkoztatottat szabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér, betegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér 70 százaléka illeti meg.

Teljesítménybérezés esetén a közfoglalkoztatottat a szabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlaga, a betegszabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlagának 70 százaléka illeti meg.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a közfoglalkoztatottat a szabadsága és a betegszabadsága tartamára a bér időarányos része illeti meg.

A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt, közfoglalkoztatónak nem minősülő munkáltatónál, legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló munkaszerződést a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 5 munkanappal bemutatja.

8. nem alkalmazható rendelkezések az Mt.-ből

A törvény 2. § (5) bekezdése részletes felsorolást ad arra nézve, hogy az Mt.-ből mely rendelkezések nem alkalmazhatók a közfoglalkoztatási jogviszony esetén. Ide tartozik többek között rendelkezésre állásra, ügyeletre, készenlétre, állásidőre, végkielégítésre, szabadság kiadására, a kötetlen munkarendre, az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára vonatkozó szabályok.

Utazás a munkavégzés helye és a lakóhely között

A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbiakat köteles biztosítani:

– ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a hat órát meghaladja, a munkavégzés helyétől számított 20 kilométeres távolságon belül az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget, vagy
– ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát meghaladja, a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállítást, valamint
– amennyiben a fentiekben meghatározott esetekben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi egyszeri étkezést.

A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.

Haszonkölcsön-szerződés

Ha több hátrányos helyzetű személy egy közfoglalkoztatónál áll legalább egyéves időtartamban közfoglalkoztatási jogviszonyban, és a közfoglalkoztatottak vállalják, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet együtt fognak dolgozni, a közfoglalkoztatás során használt ingó tárgyi eszközöket az általuk megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

Ha a hátrányos helyzetű személy képzési programmal egybekötött mezőgazdasági célú közfoglalkoztatásban eredményesen vesz részt, és vállalja, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet fog dolgozni, a képzési programmal összefüggésben használt ingó tárgyi eszközöket az általa megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

Ezekben az esetekben a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére a termőföldet, a közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsön-szerződés esetében a termény és a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.

A haszonkölcsön-szerződésben a szociális szövetkezet vállalja, hogy a hasznosításra kapott eszközök hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatala előtt, az arra jogosult szövetkezeti szerv vagy személy a kijelölt állami képviselő véleményét kikéri. Ha a szociális szövetkezet a szerződésben vállalt ezen kötelezettségét megsérti, a haszonkölcsön-szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

Az ingyenes használat időtartama termőföld esetében a tíz évet nem haladhatja meg. Az ingó tárgyi eszköz két év ingyenes használat után visszakerül a kölcsönadóhoz, kivéve, ha a közfoglalkoztató és a szociális szövetkezet az ingyenes használat időtartamának meghosszabbításában megállapodik. Az állatállomány két év ingyenes használat után a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gépjárműadó a számlatükörben

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Tárgyi eszköz

Pölöskei Pálné

adószakértő

Nemleges nyilatkozatú őstermelő szochója

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 május
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close