Kárt okoz a munkavállaló? Így lehet kártérítésre kötelezni

Megosztás Tetszik

A munkavállaló felelősséggel tartozik a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért a munkajogi szabályok, az ezen kívüli károkozásért a polgári jog általános szabályai szerint. Cikkünkben megvizsgáltuk a gondatlan és a szándékos károkozást, a munkavállaló által adható pénzbeli biztosítékot és a minimálbér háromszorosát meg nem haladó igény esetén érvényesíthető fizetési felszólítást.

A munkavállaló abban az esetben felel a munkaviszonyból származó kötelezettsége megsértéséért, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A vétkesség, az adott munkavállalótól elvárható figyelem, gondosság hiánya alapvető fogalmi eleme a kártérítésnek.

Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, illetve amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Az utóbbi két esetben a munkáltató köteles viselni a kár arányos részét.

Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Kollektív szerződés ezt a távolléti díj nyolcszorosára emelheti. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén viszont a munkavállalónak a teljes kárt kell megtérítenie, tekintet nélkül az anyagi helyzetére.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen kitérünk arra, milyen formában juthat hozzá a munkáltató a munkavállaló által okozott kár ellentételezéséhez.