hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Itt a minisztérium állásfoglalása: ezért zárták ki a távolléti díjból az egészségileg alkalmatlan munkavállalót

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Számos jogértelmezési bizonytalanságot okozott a munka törvénykönyvének idén januártól hatályos azon módosítása, mely szerint egészségügyi alkalmatlanság esetén nem illeti meg távolléti díj a munkavállalót. A módosítást a Gazdaságfejlesztési Minisztériumtól (GFM) kért, FSZF/22/2/2023. számon kibocsátott állásfoglalásában indokolja a szaktárca.

Kérdéses a munkaviszony fennállásának célja

A hazai munkajogban távolléti díj abban az esetben jár, amikor a munkavállaló számára bért kell fizetni anélkül, hogy a munkavállaló munkát végezne. Ilyen esetek egyebek mellett a szabadság időtartama, illetve olyan munkavégzés alóli mentességek, melyekre díjfizetési kötelezettség áll fenn (kötelező orvosi vizsgálat, szoptatási munkaidő-kedvezmény stb.).

Mint arról az április 24-én közölt cikkünkben részletesen beszámoltunk, 2023. január 1. napjával bekerült a munka törvénykönyvébe (Mt.) egy rendelkezés, mely szerint a munkavállalót, amennyiben munkaköre ellátására egészségileg alkalmatlan, távolléti díj nem illeti meg. Mi „jár” ugyanakkor az egészségileg alkalmatlan munkavállaló számára ? A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. Ennek viszont az a feltétele, hogy a munkavállaló foglalkoztatható legyen. Az alkalmatlan munkavállaló ugyanakkor nem foglalkoztatható, így számára állásidőre járó juttatás sem jár. Távolléti díj pedig azért nem jár neki, mert azt az Mt. január 1. napjától kizárja.

Juttatásra tehát a munkavállaló nem jogosult, sőt a társadalombiztosítással összefüggésben a fizetési kötelezettség őt terheli. A helyzet rendezetlenségét az is okozza, hogy a munkáltatót munkaviszony-megszüntetési kötelezettség sem terheli, így a munkaviszony – a munkavállaló felmondása hiányában – korlátlan ideig fennállhat úgy, hogy az az eredeti rendeltetését nem tölti be. Munkavállalói felmondás esetén viszont a munkavállaló számára nem jár végkielégítés, egyéb kedvezményektől is elesik (például felmondási idő).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, mivel indokolja a GFM a módosítást!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

GDPR, iratanyagok átadása

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Számla tartalma

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink