Így követelhető vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabér

  • adozona.hu

Hogyan igényelheti vissza a munkáltató a dolgozójának jogalap nélkül kifizetett munkabért? Az Adózóna szakértője, dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Cégünk alkalmazottja édesapa lett, amiért meg is kapta az 5+5 nap apaszabadságot. A gyermek azonban nem került a nevére, mert az édesanya nem tudta lebonyolítani a válást az előző párjával a szülés időpontjáig. Ebben az esetben hogyan tudja cégünk visszaigényelni a kifizetett összeget? Mennyi az elévülési idő?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munka törvénykönyve (Mt.) 164. § alapján a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Álláspontom szerint jelen esetben jogalap nélküli kifizetés történt, melyet a munkavállalónak fel kellett ismernie, így hároméves elévülési idő áll rendelkezésre a visszakövetelésre.

Egyik lehetőség az Mt. 285. § (2) bekezdése szerinti fizetési felszólítás. A kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét ugyanis a munkáltató fizetési felszólítás útján is érvényesítheti.

A fizetési felszólítást egyértelműen kell közölni (ajánlott, tértivevényes levél útján, vagy személyesen az átvétel igazolásával) írásba foglalva, a végrehajtási feltételnek való megfelelőség érdekében pontosan tartalmaznia kell a követelés összegét és jogcímét, a teljesítési határidőt, továbbá a jogorvoslati kioktatást (azt, hogy ha a munkavállaló vitatja, 30 napon belül bírósághoz fordulhat, ennek hiányában ugyanis 6 hónapon belül nyújthatja be a keresetet).

Abban az esetben, ha a munkavállaló benyújtja a keresetet, a fizetési felszólításnak halasztó hatálya lesz, azaz a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre. Ha pedig a fizetési felszólítást a munkavállaló nem támadja meg, akkor a bíróság a munkáltató kérelmére – egy erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltését követően – végrehajtási záradékkal látja el, mely alapján az adott összeg (betartva a levonásra vonatkozó rendelkezéseket) levonható lesz a munkabéréből.

A fizetési felszólítás akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (például mert a munkavállaló ahhoz nem járult hozzá, már nem dolgozik a munkáltatónál stb.), vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. Ilyen esetben a bíróság – az elévülési idő elteltére tekintettel – már nem vizsgálja a felszólítás jogszerűségét.

Ha a minimálbér háromszorosát meghaladná a kárigény, illetve, ha a munkáltató nem kíván élni a fizetési felszólítás lehetőségével, az igénye érvényesítése érdekében közjegyző előtt fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet vagy bírósághoz fordulhat.

Az Adózóna munkajoggal kapcsolatos további írásait ITT olvashatja el.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Társaságiadóalap-növelő tétel

Pölöskei Pálné

adószakértő

Külföldi rendezvény

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Megbízási díjas költségtérítése

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink