hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Gazdasági vezető számlázhat-e vállalkozóként cégcsoporton belül?

  • adozona.hu
2

Egy cégcsoport (tulajdonosi összefonódás) három cégből áll, melynél a gazdasági vezető egy céghez van bejelentve alkalmazottként. Megbízási szerződéssel vállalkozóként számlázhat-e a másik két cégnek gazdasági tevékenységet, vagy szükséges mindenképpen a bejelentés? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Két szempontot kell megvizsgálni, hogy megfelelő-e a polgári jogi jogviszony létesítése.

1.) Bár a felek a szerződéses szabadság elve alapján maguk dönthetik el, hogy adott tevékenység ellátására egymással polgári jogi jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesítenek, azonban, ha az adott jogviszony tartalmi elemei a munkaviszony minősítő jegyeit hordozzák magukon, abban az esetben annak szabályozása alól nem vonhatják ki magukat a felek. Ha mégis megteszik, és például vállalkozási vagy megbízási jogviszonyt létesítenek egymással, abban az esetben az színlelt megállapodásnak minősül. A színlelt szerződés pedig joghatást nem válthat ki, az semmis.

Ennek megfelelően a szerződéskötést megelőzően a feleknek mérlegelniük kell, hogy az adott teendők milyen jogviszonyban láthatók el. Ahhoz, hogy ez eldönthető legyen, a tartalmi elemeket kell megvizsgálni. Ehhez el kell határolni egymástól a munkaviszony és a polgári jogi jellegű vállalkozási jogviszony ismérveit. A jogviszonyok szempontjait a maguk összességében kell vizsgálni, ez alapján állapítható meg, hogy valóban vállalkozási szerződésről vagy leplezett munkaviszonyról van-e szó.

Mesterségesintelligencia-szabályozás az EU-ban (AI Act) – webinárium

A munkaviszonyra az jellemző, hogy

– a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik,
– a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul,
– a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli,
– a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni.

Mindezek a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthetők meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem a szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő és meghatározó kötelmek.

Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – az Mt. által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg. Ezzel szemben polgári jogi jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megrendelő. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon.

2.) Egyéni vállalkozás esetén arra kell ügyelni, hogy ha adott tevékenység szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban, akkor az adott tevékenységet a magánszemély kizárólag egyéni vállalkozóként folytathatja.

Esetleg érdemes átgondolni, hogy megoldás lehet-e a több munkáltató által létesített munkaviszony (Mt. 195. §). A hatályos törvény lehetőséget ad arra, hogy több munkáltató egy munkaszerződésben megállapodjon egy munkavállalóval abban, hogy a munkaköri feladatait a munkáltatók között megosztva látja el. Ez a modell tipikusan azoknál a cégeknél fordulhat elő, ahol a munkáltatók tulajdonosa és a tevékenységi köre azonos. Tipikus példa erre, amikor több cégnek van közös bérszámfejtője, informatikusa.

A munkaszerződésben kötelező megállapodni abban, hogy a munkabért melyik munkáltató fizeti meg (ugyanis tb szempontjából a kijelölt munkaadó minősül foglalkoztatónak). A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban kijelölni egy munkáltatót az adókötelezettségek teljesítésére, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
dudas.dr

Tisztelt Adószakértő Úr, kedves Zsolt, köszönjük szépen a hasznos kiegészítést! (Az első bekezdést külön is!)

Ruszin Zsolt

A munkaviszony helyett megkötött megbízási vagy vállalkozási szerződés egyáltalán a NAV vizsgálatától nem lesz semmis, helyette a NAV az adójogi minősítés alapján számolja másként számolja az adókat. Az adóhatóság azonban már nem szeret ilyen ügyekben a bíróság elé kerülni, kivéve, ha a bíró volt hivatali társuk, akiről előre lehet sejteni, hogy ilyen kétséges ügyekben nem ítél a volt kollégái ellen (ezt nemrég tapasztaltuk például Debrecenben, de más törvényszéki bírók is előszeretettel ítélkeznek az állam javára).

Az adóhatóság vélhetően a már hatályon kívül helyett 7001/2005 FMM-PM_együttes_iranyelvére támaszkodna tartalmilag, de annak az előszavát sosem szokták idézni, de én pótlom azt:

1. A munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a szerződés típusának minősítésekor - összességében kell vizsgálni. A jogviszony alapján ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely jogviszony választható. Amennyiben a tevékenység jellege megengedi, a felek a szerződési szabadság alkotmányos joga alapján élhetnek azon jogukkal, hogy a szerződés típusát közös akarattal megválasszák. A szerződés alapján ellátott tevékenység szerepét a jogviszony minősítésénél a bírósági gyakorlat is megerősíti. Egy ítélet szerint a társasház képviselete a tevékenység jellege folytán mind munkaviszonyban, mind megbízási viszonyban ellátható. A közös képviselőnek a társasház egyes szerveivel szemben fennálló kötelezettségéből nem következik, hogy a jogviszonya csak munkaviszony lehet, mert a megbízottként eljáró képviselő kötelmei ebből a szempontból ugyanazok [BH2001. 444]. Egy másik ítélet szerint az a körülmény, hogy az egykor vezetőedzőként foglalkoztatott munkavállaló korábban munkaviszony keretében végezte az adott munkát - a munkaviszony szempontjából meghatározó ismérvek (utasítási jog, munkaidő) hiányában - nem alapozza meg az utóbb ugyanarra a tevékenységnek az ellátására létesített polgári jogi jogviszonynak a megállapodástól eltérő minősítését. A munkaviszonyban álló felek az elvégzendő munka természete folytán - megállapodással - utóbb polgári jogi jogviszonyt is létesíthetnek [BH2003. 213].

Hasonló döntést hozott a bíróság egy szerkesztői, újságírói tevékenység ellátására létesített munkaviszony megszüntetésével összefüggésben indult munkaügyi perben. A munkavállaló a munkaviszonya mellett más tevékenységre megbízási szerződést is kötött munkáltatójával, melyet a munkáltató a munkaviszonynak rendes felmondással történő megszüntetésével egyidejűleg felmondott. A munkavállaló a munkaügyi perben hivatkozott arra, hogy a munkaviszonya melletti megbízási szerződés színlelt szerződés. A bíróság a színleltséget azért nem állapította meg, mivel kimondta, hogy az adott ügyben nem nyert bizonyítást az, hogy a munkáltató valós szándéka nem megbízási szerződés kötésére irányult, valamint a megkötött megbízási szerződés több olyan elemet is tartalmaz, amely a munkaviszonytól idegen (más közreműködő igénybevételének lehetősége, kötbér kikötése a késedelmes teljesítés esetén). Ezen túlmenően kimondta a bíróság, hogy azért sem jöhetett létre a megbízási szerződésben meghatározott feladatok tekintetében munkaviszony, mivel azok a munkaszerződésében meghatározott feladatkörtől egyértelműen elkülöníthetőek, a felperesnek a megbízási szerződésben meghatározott tevékenységét munkaidőn kívül kellett végeznie.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozás és számviteli, adózási teendők

Kiss Péter

adószakértő

TruTax Kft.

Transzferár

Kiss Péter

adószakértő

TruTax Kft.

Transzferár-kiigazítás egyéb adókban

Kiss Péter

adószakértő

TruTax Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink