Gazdasági vezető számlázhat-e vállalkozóként cégcsoporton belül?

Megosztás Tetszik

Egy cégcsoport (tulajdonosi összefonódás) három cégből áll, melynél a gazdasági vezető egy céghez van bejelentve alkalmazottként. Megbízási szerződéssel vállalkozóként számlázhat-e a másik két cégnek gazdasági tevékenységet, vagy szükséges mindenképpen a bejelentés? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

1.) Bár a felek a szerződéses szabadság elve alapján maguk dönthetik el, hogy adott tevékenység ellátására egymással polgári jogi jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesítenek, azonban, ha az adott jogviszony tartalmi elemei a munkaviszony minősítő jegyeit hordozzák magukon, abban az esetben annak szabályozása alól nem vonhatják ki magukat a felek. Ha mégis megteszik, és például vállalkozási vagy megbízási jogviszonyt létesítenek egymással, abban az esetben az színlelt megállapodásnak minősül. A színlelt szerződés pedig joghatást nem válthat ki, az semmis.

Ennek megfelelően a szerződéskötést megelőzően a feleknek mérlegelniük kell, hogy az adott teendők milyen jogviszonyban láthatók el. Ahhoz, hogy ez eldönthető legyen, a tartalmi elemeket kell megvizsgálni. Ehhez el kell határolni egymástól a munkaviszony és a polgári jogi jellegű vállalkozási jogviszony ismérveit. A jogviszonyok szempontjait a maguk összességében kell vizsgálni, ez alapján állapítható meg, hogy valóban vállalkozási szerződésről vagy leplezett munkaviszonyról van-e szó.

A munkaviszonyra az jellemző, hogy

– a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik,
– a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul,
– a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli,
– a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni.

Mindezek a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthetők meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem a szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő és meghatározó kötelmek.

Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – az Mt. által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg. Ezzel szemben polgári jogi jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megrendelő. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon.

2.) Egyéni vállalkozás esetén arra kell ügyelni, hogy ha adott tevékenység szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban, akkor az adott tevékenységet a magánszemély kizárólag egyéni vállalkozóként folytathatja.

Esetleg érdemes átgondolni, hogy megoldás lehet-e a több munkáltató által létesített munkaviszony (Mt. 195. §). A hatályos törvény lehetőséget ad arra, hogy több munkáltató egy munkaszerződésben megállapodjon egy munkavállalóval abban, hogy a munkaköri feladatait a munkáltatók között megosztva látja el. Ez a modell tipikusan azoknál a cégeknél fordulhat elő, ahol a munkáltatók tulajdonosa és a tevékenységi köre azonos. Tipikus példa erre, amikor több cégnek van közös bérszámfejtője, informatikusa.

A munkaszerződésben kötelező megállapodni abban, hogy a munkabért melyik munkáltató fizeti meg (ugyanis tb szempontjából a kijelölt munkaadó minősül foglalkoztatónak). A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban kijelölni egy munkáltatót az adókötelezettségek teljesítésére, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti.