Év közben is megszakadhat az egyszerűsített foglalkoztatás a 120 napos korlát miatt

Megosztás Tetszik

A 2026-os szabályok szigorúbb kereteket szabnak az egyszerűsített foglalkoztatásnak (efo): január 1-jétől a munkavállalónkénti 120 napos éves felső határt összevontan kell figyelembe venni, vagyis a különböző cégeknél ledolgozott napok is összeadódnak.

Az egyszerűsített foglalkoztatás rugalmas megoldást kínál az alkalmi és idényjellegű munkákra főleg a kiskereskedelemben, a turizmus-vendéglátásban, az építőiparban, a rendezvényszervezésben, a logisztikában és a szezonálisan erősödő szolgáltatási területeken. A 2026-tól hatályos szabályok ugyanakkor szigorúbb keretek közé szorítják ezt a foglalkoztatási formát: emelkednek a napi közterhek, és az alkalmi munka éves felső határát 120 napban rögzítették, amelyet munkavállalónként kell számítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy dolgozó akkor is elérheti az éves keretet, ha több kisebb munkát vállal más-más cégnél – mutat rá Göbl Róbert, a Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport vezetője.

Új elem, hogy a mezőgazdasági idénymunka éves kerete 210 napra bővült, a 120 nap feletti időszakra azonban már magasabb közterhet kell fizetni. Fontos tudni, hogy ha a munkavállaló a mezőgazdasági idénymunka mellett akár csak néhány nap alkalmi munkát is vállal – tehát vegyíti a két típust –, akkor is az összevont 120 napos korlát válik irányadóvá. A jogszabályi plafon miatt a munkavégzés év közben könnyen megszakadhat, ami főleg azokat érintheti érzékenyen, akik eddig több, eltérő jellegű alkalmi munkából szereztek jövedelmet – hangsúlyozza Göbl Róbert.

Alkalmi munka: a szigorú időkorlátok komoly tervezést igényelnek

Alkalmi munkára egy munkavállaló legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy hónapon belül összesen 15 napig, egy naptári éven belül pedig legfeljebb 120 napig foglalkoztatható, akkor is, ha több különböző munkáltatónál dolgozik. Azoknak a munkaadóknak, akik hosszabb távra terveznek ugyanazzal a csapattal, az utószezon idején már kiemelten figyelniük kell az éves időkorlát betartására. További nehézség, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás napi szintű bejelentési kötelezettséggel jár, az elmaradt vagy késedelmes adminisztráció komoly munkaügyi bírságot vonhat maga után. Ez sok esetben ahhoz vezethet, hogy a munkáltatók inkább rövidebb időszakokra szerződnek, és gyakoribbá válik a cserélődés efós munkáknál, ami emeli a toborzási és betanítási költségeket. Mindez a munkavállalók oldaláról nézve is bizonytalanságot eredményezhet – teszi hozzá a HR szakértő.

Alternatíva az efóra: diák- és nyugdíjasszövetkezeti foglalkoztatás

A szakember szerint az efót érintő változások hatására egyre gyakrabban merülhet fel alternatívaként a diákok és nyugdíjasok szövetkezeten keresztül történő alkalmazása. A foglalkoztatók egyre inkább felismerik, hogy nem éri meg efósként alkalmazni a munkavállalókat, ha az adott feladatot diákok vagy nyugdíjasok is el tudják látni. Míg az efo esetén fizetendő közterhet a munkáltatóknak akkor is meg kell fizetniük, ha a munkavégzés csak 4 vagy 6 órára szól, addig a szövetkezeten keresztül alkalmazott diákok és nyugdíjasok után csak a ledolgozott órákat kell kifizetniük.

A szövetkezeti forma sajátossága, hogy – a klasszikus munkaviszonnyal ellentétben – a munkavállaló bruttó bérét nem terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék, és a munkáltatónak sem kell megfizetnie utána a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Az efóval ellentétben a szövetkezeti formánál nincs 5, 15 vagy 120 napos időkorlát, és létszámkorlát sincs, miközben az adminisztráció jelentős részét – beleértve a HR- és bérszámfejtési feladatokat – jellemzően a szövetkezet vállalja át.

Magyarországon évente több mint 150 ezer diák vállal munkát. A KSH és a nyugdíjas szövetkezetek adatai szerint országszerte közel 158 ezer nyugdíjas dolgozik, közülük évről évre egyre többen szövetkezeten keresztül.