További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Érdekességek a határozott idejű munkaviszonyról

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Melyek a határozott időtartamú munkaviszony előnyei és hátrányai? Hány alkalommal lehet jogszerűen meghosszabbítani? A várandós nő munkaviszonya megszűnik a határozott idő lejártával?

A munkaszerződés tartalma

A határozott időtartamú munkaviszonyban való megállapodást a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben köteles rögzíteni. Ha ezt elmulasztják, a munkaviszony határozatlan időre jön létre, hiába állapodtak meg szóban a felek a határozott időtartamú munkaviszonyban.

Azt, hogy meddig tart a határozott időtartam, naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha az időtartamot nem naptári napban határozzák meg, a munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag egyik fél akaratától sem (például „majd ha a munkáltató úgy határoz, megszűnik a munkaviszony”).

Ha a felek a megszűnés időpontját nem naptárilag határozták meg, a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról, sőt, ha ez időközben módosul, annak tényéről is (például a munkaviszony X. Y. fizetés nélküli szabadságának tartamáig, előreláthatóan 2019. március 5. napjáig tart).

Ha a munkaviszony más munkavállaló helyettesítésére létesül, a helyettesített munkavállaló újbóli munkába állásakor az megszűnik, abban az esetben is, ha a visszatérés időpontja a vártnál korábbi.

A Kúria egy eseti döntésében kimondta, hogy kifejezetten helyettes munkakörre alkalmazott személy foglalkoztatása nem tekinthető helyettesítésnek, ha a munkáltató azért alkalmaz határozott időre egy munkavállalót, hogy a jövőben egyes személyek valamilyen oknál fogva nem fognak munkát végezni, ezáltal helyettesítésre lesz szükség. Ebből következően a munkáltató akkor jár el jogszerűen, ha a munkaszerződésben rögzíti a helyettesített munkavállaló nevét, és azt, hogy előreláthatólag milyen időtartamra szól a helyettesítés.

A határozott idő legrövidebb időtartamát a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) nem határozza meg, de annak próbaidő kikötése esetén a próbaidő időtartamát meg kell haladnia (BH2007. 388.).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a megszűnésre, a megszüntetésre, a maximális időtartamra, valamint a láncszerződésekre vonatkozó információkat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatásra, akkor az Adózóna előfizetési csomag részeként garantáltan megkap 5 iratmintát, amelyet az Adózóna legfrissebb kiadványából, a GDPR – Munkaügyi iratminta csomagból szakértőink választottak ki önnek. Az akció feltételei a 2018. augusztus 23-tól 2018. szeptember 30-ig megrendelt, és 2018. október 10-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan vásárlása

Nagy Norbert

adószakértő

Munkaügyi iratmintatár

Adózóna.hu szerkesztőség

kérdések és válaszok

Egy összegben kifizethető lakáscélú támogatás?

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2018 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X