hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ennyi a felmondási idő - a Kúria elvi határozata

  • Adózóna

A Kúria elvi határozatot hozott arról, hogy miként kell megállapítani a felmondási idő mértékét, ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság olyan munkavállalója munkaviszonyát szünteti meg, aki korábban közalkalmazotti jogviszonyban állt.

A felperes 1997. január 1-jétől fennálló közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg, miután hozzájárult ahhoz, hogy az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató, azaz az alperes részére kerüljön átadásra. A felek 2008. január 1-jei hatállyal munkaszerződést kötöttek egymással, majd azt több esetben módosították. A munkáltató 2011. szeptember 20-án rendes felmondással három hónap felmondási idő biztosításával szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Ebben rögzítette, hogy a felmondási idő megállapítására a köztulajdonban álló gazdasági társaságokról szóló 2009. évi CXXII. törvény (Kgtv.) vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel került sor.

Az elsőfokú és másodfokú bíróság a felperes felmondási időre járó bérkülönbözet megfizetésére irányuló igényét elutasította arra hivatkozva, hogy bár a Kjt. vonatkozó rendelkezései alapján öt hónap felmondási idő illette volna meg a felperest, azonban az adott esetben alkalmazni kell a Kgtv. 7. § (2) bekezdését, mely szerint kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felmondási idő mértéke a három hónapot nem haladhatja meg.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a felmondási időre járó bérkülönbözet megfizetésére vonatkozó törvényszéki rendelkezést hatályon kívül helyezte, e körben a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és a kéthavi felmondási időre járó munkabér-különbözet megfizetésére kötelezte az alperest. Megállapította, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséhez vezet, ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító, vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze, vagy egy része az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra. Ha a közalkalmazott akként nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, úgy az Mt. hatálya alá tartozó átvevő munkáltató köteles vele munkaszerződést kötni. A Kjt. ezenfelül előírja, hogy az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert időt úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el a munkavállaló. A Kjt. rendelkezése szerint a jogviszony tartamától függő szerzett jogok továbbra is fennmaradnak, s a jogviszonyváltás nem jelent törést a közalkalmazott esetében.

Ezzel összhangban amennyiben az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a korábbi közalkalmazottat felmondási, illetve felmentési idő illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével a munkaviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és a Kjt. átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani ennek mértékét, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb [Kjt. 25/B. § (6) bekezdés]. A felperes ennek ismeretében járult hozzá ahhoz, hogy bármilyen juttatás nélkül szűnjön meg közalkalmazotti jogviszonya és foglalkoztatására az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kerüljön sor. A Kjt. adott időben hatályos rendelkezései szerint öt hónap felmentési időre járó átlagkeresetre vált jogosulttá a felperes, míg a munkaviszony létesítését követően hatályba lépett Kgtv. 7. § (3) bekezdése három hónapban limitálta ezt a mértéket. A felperes esetében ennek megfelelően a Kjt. 25/B. § (6) bekezdése alapján a kedvezőbb rendelkezéseket alkalmazva öt havi átlagkereset megfizetéséről kellett volna rendelkeznie a munkáltatónak. A Kjt. ezen kogens rendelkezését nem rontotta le a Kgtv. utóbb hatályba lépett korlátozó rendelkezése, így a felperest a felmentési időre járó bérkülönbözet megillette.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Külsős kiküldött költségelszámolásának kérdése

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Adószámmal rendelkező magánszemély számla kiállítása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 május
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close