hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszerűsített foglalkoztatás: beosztható a dolgozó a hét minden napjára?

  • adozona.hu

Itt a mezőgazdasági idénymunka ideje, megnövekedett az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók száma. Olvasónk is ezzel kapcsolatban intézett kérdést hozzánk, melyet Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt meg.

A kérdés részletesen így hangzik: mezőgazdasági idénymunkára alkalmazunk munkavállalót 20 napra, egybefüggően. Szombaton végezhet-e munkát, ha napi 8 órát dolgozik a héten, hétfőtől péntekig? Kell-e bérpótlékot fizetni szombatra? Szabadságot kell kiadni a 20 napra vonatkozóan? Hogyan kell ezt elszámolni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A munkaidő-beosztás szabályai egyezőek a hagyományos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókéval, sőt a munkáltató munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – 4 óránál rövidebb nem lehet, az legfeljebb 12 óra, heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet. Ugyanakkor egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ennek a munkaidőkeret átlagában kell meglennie, így jogszerű az a beosztás is, ami adott hétre öt napon át 12 órás műszakot tartalmaz, de a munkaidőkeret végéig ezt kompenzálni kell, hogy az átlag a 48 órát ne haladja meg. A 48 óra felső korlátba bele kell számítani a rendkívüli munkaidő (túlóra) valamennyi formáját, így a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli túlmunka, valamint az ügyelet tartamát is. Ebből következően nincs akadálya a szombatra rendes munkaidőre történő beosztásnak akkor sem, ha hétfőtől péntekig napi 8–8 órában végzett munkát. Ha tehát a munkáltató eleve beosztotta a munkavállalót szombatra rendes munkaidőben történő munkavégzésre (a 20 napra eső törvényes munkaidőbe belekalkulálta), abban az esetben nem jár részére bérpótlék. Amennyiben nem szerepelt a beosztásban, az rendkívüli munkaidőnek minősül és 100 százalék bérpótlék vagy 50 százalék bérpótlék és másik heti pihenőnap (heti pihenőidő) jár a dolgozó részére.

A kedvező szabályokat leszámítva egyebekben a szabályozás egyező a hagyományos munkaviszonyéval, így a bérpótlékok ebben a foglalkoztatási formában is megilletik a munkavállalót, amennyiben teljesülnek az a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) rögzített feltételek.

Érdekes kérdés a rendkívüli munkavégzés esete, mely lényegét az alábbi példa szemléleti: ha egyetlen napra, keddre alkalmazná a munkáltató a munkavállalót, aki 8 órát dolgozna, abban az esetben csak alapbérére lenne jogosult, bérpótlékra nem. Ehhez képest, ha pl. 12 órát dolgozna, akkor a napi 12 óra tartamú munkavégzésért a munkavállaló 12 órára alapbérre, és mellette a 8 órán felüli munkavégzésre figyelemmel további 4 órára 50 százalék bérpótlékra jogosult. Ennek oka tehát, hogy munkaviszony csak napi 8 óra tartamú foglalkoztatásra jöhet létre, kivéve a fenti két esetet. Más a helyzet akkor, ha pl. 3 napra jön létre az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony, az összesen 8×3 óra tartamot jelentene. Ha csütörtökön 4 órát, pénteken 8 órát, szombaton 12 órát dolgozna a munkavállaló, abban az esetben nem merül fel túlmunka, mert hiába dolgozott a munkavállaló 12 órát szerdán, a 3 napra számítva összesen a ledolgozott munkaidő mértéke nem haladja meg a 24 órát.

A beosztás elkészítésekor arra ügyelni kell azonban, hogy a munkavállalót hetente legalább két pihenőnap vagy egybefüggő 48 óra heti pihenőidő illeti meg, illetve a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén is jogosult szabadságra a munkavállaló. Ugyanakkor a szabadság a legtöbb esetben nem értelmezhető, az jellemzően a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkánál számszerűsíthető, itt ugyanis nincs korlátozva a foglalkoztatás során az egymást követő napok naptári napok száma. Például:

♦ a munkáltató egy 41 éves munkavállalóval létesít alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt december 3. és 7. napja között. A munkavállalót naptári évenként 28 munkanap szabadság illeti meg, mely 20 munkanap alapszabadságból és az életkora alapján járó 8 munkanap pótszabadságból áll. Ebben az esetben 5 munkanapra: 28/365 nap × 5 nap = 0,38 nap járna, azaz a kerekítés szabályai alapján nem jogosult szabadságra.

♦ a munkáltató mezőgazdasági idénymunkára létesít munkaviszonyt egy 39 éves munkavállalóval egybefüggő 100 napra. A munkavállalót naptári évenként 27 munkanap szabadság illeti meg, mely 20 munkanap alapszabadságból és az életkor alapján járó 7 munkanap pótszabadságból áll. Ebben az esetben 100 munkanapra: 27/365 nap × 100 nap = 7,39 nap, a kerekítés szabályai 7 munkanap szabadságra jogosult a munkavállaló.

Ha a felek később is létesítenének egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt, azt az időszakot külön kellene kezelni, nem lehet hozzászámítani a korábbi 5, illetve 100 napot. A szabadságra jogosító időtartamba az egyszeri foglalkoztatás napjai száma számít bele, nem adódik hozzá a korábbi vagy a következő foglalkoztatás tartama.

A szabadságot – összhangban az Mt. általános szabályaival – pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges. Az Mt. 203. § nem zárja ki a 125. § alkalmazásának lehetőségét. Ennek megfelelően arra a napra is be kell jelenteni a munkavállalót és meg kell fizetni utána a közterhet, amikor részére szabadságot adott ki a munkáltató (kivéve, amikor megszűnik a munkaviszony).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Reklámajándék 2.

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Eltulajdonított eszköz

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Meghiúsult tárgyieszköz-értékesítés

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close