A visszaélés-bejelentési rendszer megvalósítási lehetőségei

Megosztás Tetszik

Írásunkban bemutatjuk, miként kerülhet sor a gyakorlatban a hazánkban még többnyire ismeretlen visszaélés-bejelentési eljárás kialakítására.

Korábbi cikkünkben ismertettük, mi a visszaélés-bejelentési rendszer, valamint, hogy annak létrehozása és működtetése a jogszabályi megfelelésen túl milyen egyéb előnyöket jelenthet a vállalkozások számára. Arra is rámutattunk, hogy bár a tételes szankciókat meghatározó hazai jogszabály még nem került megalkotásra, a belső bejelentési csatorna mellett majd párhuzamosan működő külső rendszerek jelenthetik a legnagyobb kockázatot a mulasztó cégek számára. A bejelentőknek ugyanis lehetőségük lesz a belső panasz helyett vagy azt követően külső bejelentést tenni.

Jelen írásunkban arra kívánunk rámutatni, hogy a Magyarországon még viszonylag ismeretlen eljárás kialakítására a gyakorlatban miként kerülhet sor, valamint néhány olyan jellemzőt is bemutatunk, amely segíthet a rendszer alapismérveinek meghatározásában.

Külső-belső bejelentési rendszer

Ahogy a fentiekben is olvasható, alapvetően kétfajta: külső és belső bejelentési csatornáról beszélhetünk, amelyek egymással párhuzamosan fognak működni. A külső (hatósági) rendszer gyakorlatilag felügyeleti funkciót tölt majd be. Ha a bejelentőknek nem lesz lehetőségük panaszukat házon belül ismertetni, vagy az érdemi kivizsgálást nem eredményez, netalán megtorlástól tartanak, akkor független hatósághoz fordulhatnak a vizsgálat lefolytatása céljából.

Első ízben 2021. december 17. napjáig a legalább 250 főt, majd a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatók lesznek kötelesek etikai forródrótot felállítani, működési szabályzatot megalkotni. Kérdés azonban, hogy a rendszer működtetésére milyen gyakorlati módszerek állnak rendelkezésre.

Először is fontos leszögezni, hogy a kivitelezés pontos kereteit az irányelv nem adja meg, csupán az azzal szemben támasztott alapkövetelményeket (például a bejelentők védelmének biztosítása, a személyes adatok védelme, meghatározott határidők betartása stb.) fogalmazza meg. Az angolszász kultúrában azonban elterjedt a hasonló szabályzatok megalkotása, tehát számos jó gyakorlat áll a területen tapasztalattal bírók rendelkezésére. Ezekből a „jó gyakorlatokból” ismertetünk néhányat az alábbiakban.

OLVASSA tovább cikkünket, hogy megtudja a panasztétel módjára és a panasz kezelésére felmerülő lehetőségeket!