További témák

A turisztikai idénymunka feltételei és előnyei

  • dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd

Utazásszervezés, idegenvezetés, szálloda. A munkaerőhiány ezen szektorokban is változatlanul kihívások elé állítja a munkáltatókat, melyet az özönlő turistatömeg csak nehezít. A turisztikai idénymunkára egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony számos kedvezményt, egyszerűsítési lehetőséget biztosít a munkáltató számára a hagyományos munkaviszonyhoz képest.

A turisztikai idénymunka fogalma

Az átmeneti létszámnövelés egyik remek eszköze az idénymunka. Az idényjelleg az a tevékenység, amely munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az idényjelleget nem a munkáltató vagy a felek megállapodása határozza meg, hanem kizárólag a munka jellege: hiába szeretne a munkáltató januárban horgászversenyt szervezni a befagyott Tiszában vagy júliusban kori pályát üzemeltetni a Városligetben, ezeket nem tudja mesterségesen előidézni. Ezen specialitásra figyelemmel a munkavállalók munkarendjének igazodnia kell a munkateher szezonális ingadozásához. Ugyanakkor az idényjelleg változásának megítélése nem mindig egyszerű: a turizmus, idegenforgalom tekintetében megfigyelhető, hogy csúcsidő sem feltétlenül nyáron van, különösen, hogy egyre erőteljesebben terjed a konferenciaturizmus. Érdekes kérdés az is, hogy például a téli csizmát gyártó cég tevékenysége mennyire minősül idényjellegűnek, ha ezen tevékenysége elenyésző – nyilvánvalóan nem télen (mivel téli ruhát alapvetően nem a szezonban fogunk legyártani). Az adott munkakörbe tartozó munkavégzési feladat idényjellege mindig az összes körülmény vizsgálata alapján dönthető el.

A NAV tájékoztatója szerint a hatályos törvény két kritériumot határoz meg: egyfelől, hogy azzal a munkáltatóval létesítsék a jogviszonyt, amely kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytat, másfelől, hogy a munka idényjellegű, vagyis olyan munka legyen, amely a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül, vagyis munkaszervezéssel nem kiküszöbölhető módon – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ha a két feltétel megvalósul, akkor lehet az Efo törvény szabályait alkalmazni. Azt tehát minden esetben egyedileg szükséges megvizsgálni, hogy érvényesül-e szezonális fluktuáció jelleg.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen feltételeknek kell teljesülnie a turisztikai idénymunkához, továbbá melyek az egyszerűsített foglalkoztatás előnyei!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szervizdíj-számítás alapja

Nagy Norbert

adószakértő

Kisadózó munkaviszony mellett

Szipszer Tamás

adószakértő

Iparűzésiadó-túlfizetés visszaigénylése

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X