A nap kérdése: jár-e távolléti díj annak a dolgozónak, aki árvíz miatt nem tudott megjelenni a munkahelyén?

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy az a dolgozó, aki árvíz miatt nem tudott megjelenni a munkahelyén, jogszerűen maradt-e távol, és távolléti díjra jogosult-e. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Munkavállalóink között van olyan, akik olyan településen élnek, ahonnan a múltkori árvíz miatt nem tudtak a munkahelyükre bejárni. A munkájuk jellege miatt otthonról nem tudnak munkát végezni. A polgármesteri hivatal kiadott részükre egy igazolást, mely szerint a települést útlezárások miatt nem lehetett elhagyni szeptember 18-24. között, sem közúton, sem révközlekedéssel, és a dolgozó "szükség szerint részt vett az árvízvédelmi munkálatokban". A munkavállaló így nem tudott megjelenni a munkahelyén, és nem dolgozott. A dolgozó nem szeretné a szabadságát erre felhasználni. Kérdésem, hogy a munkavállaló által le nem dolgozott munkanapokat milyen jogcímen lehet számfejteni, jár-e adott esetben neki valamilyen juttatás, például távolléti díj? Ha polgármesteri igazolással nem rendelkeznének, az változtatna-e a le nem dolgozott napok bérszámfejtésén?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 55.§ (1) bekezdés k) pontja szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.

Elháríthatatlan oknak az 55. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásában olyan ok minősül, amely a munkavégzést teszi lehetetlenné. Elháríthatatlan ok körébe sorolható minden olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkában való megjelenését akadályozza, így például sztrájk, vonatkimaradás, árvíz vagy hófúvás.

Példaként utalnék a Kúria Mfv.10.243/2014. számú ügyben hozott döntésére. Ebben az ügyben az eljárt bíróságok jogellenesnek minősítették a munkavállaló azon magatartását, amellyel a munkaidő lejártát megelőzően eltávozott a munkahelyéről, mert olyan tájékoztatást kapott, hogy a rendkívüli hóhelyzet miatt csak így éri el a lakóhelyére induló utolsó vonatot. A Kúria álláspontja szerint az adott esetben a munkavégzésre irányuló kötelezettségének teljesítését nem akadályozták a rendkívüli időjárási viszonyok, ezek csak a hazautazását nehezítették.

A kérdés szerinti esetben lehetetlen volt bemenni a munkahelyre, így elháríthatatlan ok állott fenn.

Az Mt. 146. §-a tételesen felsorolja, hogy mely esetekben jár távolléti díj a munkavállaló részére: a kérdés szerinti eset nem tartozik ide. Azaz az érintett munkavállalók jogszerűen voltak távol a munkahelyüktől, távollétük bár igazoltnak minősül, de munkabér nem jár részükre. Ha nem lenne igazolás, abban az esetben az merülhetne fel, hogy megfelelő indok nélkül voltak távol a munkaválllaók (de jelen esetben a sajtóhírek is igazolták a lezárást).