Koronavírus-járvány: a Minősített Könyvelők Egyesülete ötpontos javaslatot fogalmazott meg a kárenyhítésre

Megosztás Tetszik

A Minősített Könyvelők Egyesülete közlemény tett közzé honlapján „A koronavírus hatásának könyvelői szakmára vonatkozó kihatásairól, azonnali intézkedést igénylő javaslatok” címmel.

Az Egyesület kiemeli, hogy a jelenlegi helyzetben nem csupán azok a szakmák érintettek, melyekkel a kormány eddigi bejelentéseiben foglalkozott, hanem a koronavírus olyan területeket is veszélyeztet, melyekről nem is gondolnánk, hogy bajban vannak. Ilyen ágazat a számviteli szolgáltatók, könyvelők is.

Egyik legnagyobb probléma a szakma sajátosságaiból adódik. A könyvelők túlnyomó többsége olyan családanya, akik otthon maradni kényszerültek, hiszen a járványügyi krízishelyzet miatt az iskolák, óvodák, bölcsődék bezárása miatt gyermekeik felügyeletét is el kell látniuk. Ezen kívül sok esetben idős hozzátartozóikról is gondoskodniuk kell, tehát képtelenek megoldani a munkába járást.

Kézenfekvő, hogy felmerül a „home office” gondolata, és kivitelezése, mely alkalmazásával lehetővé válik az otthoni munkavégzés, azonban e munkarend bevezetése komoly aggályokat vet fel, és számos területen bizonytalanságot eredményez, kockázatot hordoz magában. Aggályos többek között pl. a GDPR rendelkezésének betartása, a munka- és egészségvédelem előírásai alkalmazása. A jogi szabályozás mellett komoly problémát jelent, és jelentős többletköltségeket is igényel a „home office” rendszerben történő munka környezetének kialakítása és folyamatos üzemeltetése. Nem beszélve arról, hogy az átállás rengeteg időbe és energiába kerül, valamint technikai nehézségek is adódnak, melyek hosszabb-rövidebb időre nehezítik a munkát (pl. lassú internet/távoli kapcsolat, nyomtató hiánya stb.), emiatt hamar belátható, hogy szükséges segíteni a számviteli szolgáltatók területén dolgozókat is. Mindez már csak azért is elengedhetetlen, mert a szerződések előírják a teljesítési kötelezettséget, holott az ügyfelek/vállalkozók egy része már előre jelezte, hogy a szolgáltatás díját nem tudják rendezni.

Bár részleges megoldást jelentene a számlák, bizonylatok online módon történő eljuttatása a könyvelők részére (azoknál a könyvelőknél, akik erre már felkészültek), a vállalkozók nincsenek felkészülve a digitalizációra, ezt elenyésző kisebbség tudja/tudná megtenni. Jelen helyzetben a vállalkozók sok esetben késnek a bizonylatok leadásával, illetve a személyes találkozásokat mind a könyvelők, mind a vállalkozások vezetői igyekeznek elkerülni, mely azt eredményezi, hogy jelentősen késve, vagy egyáltalán nem jutnak el a bizonylatok a könyvelőkig, ezáltal a bevallási határidők teljesítése lehetetlenné válik.

Mivel mindemellett számos területen megnövekszik az elvégzendő feladat (pl. a nehéz helyzetbe került egyéni vállalkozókkal kapcsolatos ügyintézés/szüneteltetés, táppénzigénylések, mérséklési kérelmek stb.), a könyvelők képtelenek gördülékenyen ellátni a feladataikat ebben a megváltozott környezetben. Az Egyesület javaslatai a következők:

1. Határidők meghosszabbítása:

♦ általános esetben 30 nappal (mindennemű bevallás, adatszolgáltatás – KSH –, támogatások elszámolása, munkaügyi be- kijelentések),
♦ a beszámoló készítésére és a jelenleg általánosan május 31-ei határidejű (év végi) bevallásokra vonatkozóan: 90 nappal. A Minősített Könyvelők Egyesülete hangsúlyozza, hogy a beszámolót tag/közgyűlésen kell elfogadnia a tulajdonosoknak, mely a jelenlegi intézkedések tekintetében egy több tulajdonossal rendelkező társaság esetében, illetve a nonprofit szektorban (alapítványok, egyesületek) nem bonyolítható le, így a jogi lehetősége sincs meg határidőben történő teljesítésnek.

Amennyiben a határidők általános meghosszabbítása nem lehetséges, az Egyesület kéri az esetlegesen késve küldött bevallásokkal kapcsolatban mindennemű bírságtól, jogkövetkezménytől való eltekintést. Amennyiben a vészhelyzet hosszabb távon (hónapokon keresztül) fennáll, a határidők további módosítása, hosszabbítása is szükségessé válhat!

2. Az adminisztráció egyszerűsítse: 

♦ kimentési kérelemmel való lehetőség egyszerűsítése,
♦ fizetési kedvezmény kérelem egyszerűsítése, részletfizetés adóminősítéstől való függetlenítése,
♦ táppénzigénylések könnyebbé és gyorsabbá tétele,
♦ a banki hitelekhez kiadandó bővített adóigazolások helyett a bankok fogadják el a köztartozásmentes adatbázisban szereplést, valamint a beadott adóbevallást.

3. Adózással kapcsolatos gazdasági javaslatok:

♦ pénzforgalmi áfába való áttérés év közben való lehetősége,
♦ áfakiutalási kérelmek, állami támogatások gyorsabb kiutalása,
♦ gyógyszerek és egyéb járványt megelőző költségek elszámolási lehetősége költségként,
♦ azon munkáltatók támogatása (járulékterheket csökkentő csomag), akik a munkaerőt megtartják: a munkáltató kapjon teljes szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a járványhelyzet idejére, a munkavállaló pedig teljes járulék- és szja-mentességet,
♦ rendkívüli (fizetés nélküli) szabadság ideje alatt a munkavállaló mentesüljön az egészségügyi szolgáltatásra való bejelentkezéstől,
♦ azon munkáltatót, aki távollét alatt fizet a munkavállalónak, kapjon teljes járulékmentességet.

4. Könyvelőket és vállalkozásokat közvetlenül érintő javaslatok:

♦ NAV által kivetett szankciók korlátozása (mentesség az önellenőrzési pótlék és a késedelmi pótlék megfizetése alól 2020. december 31-éig),
♦ jogkövetési vizsgálatok felfüggesztése.

5. Általános javaslat a gazdaság egészére vonatkozóan:

♦ július 1. naptól tervezett, online számlaadat-szolgáltatás határidejének 2021. január 01. napra történő módosítása, a bevezetés elhalasztása. Az intézkedés bevezetése jelentős többletfeladattal fog járni a könyvelőkre nézve (mikrovállalkozások támogatása, segítése, folyamatos tanácsadás), hiszen egy kisvállalkozó egyedül a könyvelőjéhez tud fordulni az új kötelezettség teljesítésével kapcsolatos kérdései esetén, mely összességében óriási plusz leterheltséget jelent.

A teljes javaslatot ITT olvashatják el.

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.