Etika és jog: ki lehet jelen egy iratbetekintésen?

dr. Kónya Beáta

2012.03.31., 06:34 Frissítve: 2012.03.30., 10:07 2

Kapcsolódó jogszabályok

2004. évi CXL. törvény

Megosztás

Tetszik

Egy adóellenőrzés során ügyfélnek és képviselőjének is érdemes tisztában lennie az eljárás jogszabályi hátterével kapcsolatban, mert előfordulhat, hogy olyan dolgot tilt a hatóság, amelyre a törvény alapján nem lenne lehetősége.

2012 januárjában Dr. Marosi Andrea és ügyvédjelöltje iratbetekintésre érkeztek a NAV Gvadányi utcai Fővárosi Központi épületébe, egy már folyamatban lévő áfa-ellenőrzés miatt megkezdett eljárásban, mint jogi képviselő, az ügyfél megbízásából, eredeti meghatalmazással. Az ügyben eljáró revizor felkísérte őket egy hivatali helyiségébe, ahol az iratbetekintés megkezdése előtt a képviselet jogosultságának ellenőrzésébe kezdett. A helyszínen a revizoron kívül még egy hivatali kolléga és egy osztályvezető tartózkodott.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)

tamas46 2012. 04 2., 06:49

Idézem az Emberi jogok és szabadságok európai egyezménye(1993 .évi XXXI. törvény)"13.cikk.Hatékony jogorvoslati jog
Bárkinek,akinek e jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságát megsértették joga van arra,hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvosláást kérje az esetben is,ha e jogokat hivatalos minőségben eljáro személyek sértették meg"
Csakhogy melyik igazságszolgáltatási alkalmazott fogja kimondani a másikról,hogy hibás volt.Ugye egyik se.Tehát meg van a kiskapú,és lehet menni a SÓHIVATALBA tisztelt európai és magyar állampolgár,ha netán valamilyen jogügyletbe bonyolódott.Szóval röviden: kuss legyen.

tamas46 2012. 04 2., 06:35

Rendkívül messze áll egymástól a jog és az etika.A jogot jogászok csinálják a megbízó(általában kormány) részére, hogy a hatalmának végrehajtásához valamilyen szabály lehessen.Ez azonban nem esik egybe sem az etikával,sem a edmokráciával.A jog érvényesítése-mivel jogászok csinálják- mindíg azt a kiskaput használják a jog szolgáltatói,amit a jogalkotó szándékosan meghagyott.(ezek általában nem a fő szabályhoz igazodnak,hanem egy bekezdés alpontjának a valamilyen változata és fordulata értelmezésében.
Mára teljesen világos,hogy a jog nyelvezete sem érthető egy földönfutő(állampolgár) számára,és a jogalkotási törvényt is(1987) anynira átalakították,talán már meg is szüntették,hogy az érthető magyar nyelvnek már semmilyen szerepe nincs.Ez is az etikához tartozik.
A jog oktatásában azonban mindez nem is szerepel,hiszen hogyan lehet azt oktatni,ami nincs(jog-etika)Van viszont egy magatartási kódex,aminek semmi köze nincs a jogszolgáltató etikai-magatartási- előírásaihoz.Így ajoggal való visszaélés(Btk 225.§) elkövetése minennapos lehet,és a kimagyarázás is minennapos.Megismétlem:az állampolgár számára követhetetlen,érthetetlen.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.