Kisvállalati adóalanyiság megszűnésének gyakorlati kérdései

Megosztás Tetszik

Milyen esetekre mondja ki a törvény a kivaalanyiság megszűnését? Milyen teendők vannak, ha az adózó áttér a társasági adózásra? Összefoglaltuk.

A kisvállalati (a továbbiakban kiva) adóalanyiság, a Katv.-ben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén, az adózó választása alapján jön létre. A kivaalanyiság választásához, többek között a kiva törvényben meghatározott létszám és bevételi korlátokat is teljesítenie kell az adózónak, melynek megfelelően – a jelenleg hatályos szabályozás alapján – az adózó az adóévre csak akkor választhatja a kivaalanyiságot, ha

• az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt; és

• az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, (12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét).

Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a fentiekben bemutatott állományi létszám és bevételi határok számítása során a statisztikai állományi létszám- és bevételadatokat a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

Ha az adózó úgy dönt, hogy megszünteti a kivaalanyiságát, akkor az erre vonatkozó választását az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig kell bejelentenie az adóhatóság felé. Ebben az esetben a kivaalanyiság az adott adóév végéig áll fenn. Fontos figyelemmel lenni arra, hogy a december 20-ai határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Kisvállalati adóalanyiság megszűnésének törvényi esetei

A kivaalanyiság azonban nemcsak az adózó választása alapján szűnhet meg, hanem megszűnik akkor is, amennyiben a Katv.-ben felsorolt esetek valamelyike bekövetkezik. A következőkben a kivaalanyiság megszűnésének azon főbb törvényi eseteit mutatjuk be, melyek gyakorlati értelmezésével kapcsolatban kérdések merülhetnek fel az adóalanyok részéről.

• Bevételi értékhatár átlépése

A Katv. alapján megszűnik a kivaalanyiság a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal.

A bevételi értékhatár túllépésének vizsgálata során kérdésként merülhet fel, hogy a kapcsolt vállalkozások adatait össze kell-e számítani, vagy önállóan az adóalany adatait kell alapul venni. Mindkét értelmezésre elérhetőek nem hatósági forrásból származó szakmai állásfoglalások.

A hatóságtól kapott szóbeli tájékoztatás alapján azonban a kivatörvény 2017. január 1-jétől hatályos módosítása következtében, a kivaalanyiság megszűnésével kapcsolatban a bevételi értékhatár átlépését már nem a kapcsolt vállalkozásokkal együtt, hanem egyedi szinten, csak az adott kivaalany adatait figyelembe véve kell megvizsgálni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben példákon keresztül értelmezzük a jogszabályban leírtakat!