Kapcsolt vagy sem: az itt a kérdés

Megosztás Tetszik

Olvasónk három kivás kft.-ről szerette volna megtudni, hogy kapcsoltsági viszonyban vannak-e, illetve azt, hogy ha igen, akkor mikor kell a NAV-hoz bejelenteni ezt, illetve az árbevételnél van-e összeszámítási szabály. Az Adózóna oldalán érkezett kérdést Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus Consulting Group Kft. igazgatója válaszolta meg.

A kérdés részletesen így hangzik: van 3 kivás kft. Az alkalmazotti létszám a három kft.-ben összesen nem éri el az 50 főt. A három kft.-ből kettőben 100 százalékban ugyanaz a tag. A harmadik kft.-ben csak 50 százalékban, a másik 50 százalékban egy másik tagé. Mind a három kft.-ben különböző külsős munkaviszonyos ügyvezetők vannak. Az ügyvezetők a cégbíróságon az alábbi módon vannak bejegyezve: vezető képviselő: XY; képviselet módja: önálló; tisztsége: ügyvezető/vezető tisztségviselő A 100 százalékos tulajdonos mindegyikben tagsági jogviszonyban van, de csak az egyik 100 százalékos tulajdonú kft.-ből vesz ki jövedelmet, a másik kettőből csak osztalékot, ha van rá lehetőség. Egymás között nincs üzleti kapcsolat (számlázás, illetve készpénzkifizetés). 1. A három kft. kapcsoltnak minősül-e? 2. Ha igen, jól gondolom-e, hogy csak akkor kell ezt bejelenteni a NAV-hoz, ha üzleti kapcsolatra lépnek? 3. Továbbá, ha kapcsoltak lennének, jól olvastam-e, hogy az árbevételeket nem kell összeadni, és együttesen figyelni a 6 milliárd forintos határt?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. A három kft. kapcsoltnak minősül?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kiva tv.) 2. § 9. pont alapján a kapcsolt vállalkozás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás.

A Tao tv. 4. § 23. a–f) alpontja alapján kapcsolt vállalkozás:

• az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;
• az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;
• az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
• a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az első 3 alpontban meghatározott viszonyban áll;
• az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az első 3  meghatározott viszonyban áll;
• az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

A fentiek alapján amennyiben a tulajdoni és a szavazati arányok megegyeznek, úgy a 2 kft., amelyben ugyanaz a tag, kapcsolt félnek minősül, a harmadik csak akkor, ha a fennmaradó 50 százalékot közeli hozzátartozó (a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § 1. pont alapján: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér) birtokolja.

2. Ha kapcsoltak, jól gondolom, hogy csak akkor kell ezt bejelenteni a NAV-hoz, ha üzleti kapcsolatra lépnek?

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. kormányrendelet 16. § (4) b) pont alapján az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül.

Tehát, amíg nem lépnek egymással üzleti kapcsolatra (ez ugyanakkor már egy minimális összegű átszámlázással is megvalósul), úgy bejelentési kötelezettség valóban nem keletkezik.

3. Ha kapcsolt lennének, jól olvastam-e, hogy az árbevételeket nem kell összeadni, és együttesen figyelni a 6 milliárd forintos határt?

A Kiva tv. 19. § (5) a) pont alapján a kisvállalatiadó-alanyiság a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal megszűnik.

A kivaalanyiság megszűnésekor [ellentétben a kivaalanyiság választásával, a Kiva tv. 16. § (2)–(3) bekezdések szerint] valóban kizárólag az adott kft. saját számait kell vizsgálni.