Szerzői jogdíjas jövedelem: szja, kiva, járulékok

Megosztás Tetszik

Kell-e számlát kiállítania az adószámmal rendelkező magánszemélynek a szerzői jogdíjról? Milyen adó- és járulékfizetés terheli a kivaalany felhasználót? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "1. Adószámmal rendelkező magánszemély (nem egyéni vállalkozó) szerzői jogdíjas jövedelemhez jut. Két kérdésben szeretném kikérni a véleményüket: 1a. Kötelező-e számlát kiállítani a szerzői jogdíjról, ha van adószáma, de nem egyéni vállalkozó, vagy elég, ha felhasználói szerződést köt és az alapján történik meg a kifizetés (az összeg nagysága miatt, amennyiben számlát kell kiállítania, akkor át fogja lépni az alanyi adómentesség értékhatárát) számfejtés alapján (a felhasználó kifizetőhely)? 1b. Van valamilyen elvárt arány a közreműködési rész, illetve az átruházott vagyoni jog százalékos meghatározásánál, extrém esetben elfogadható-e az, hogy a személyes közreműködés aránya 0 százalék? 2. A felhasználó kivaalany. Ebben az esetben a felhasználót milyen adó- és járulékfizetés terheli?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A felek közötti szerződés tényleges tartalma alapján lehet eldönteni, hogy a személyes munkavégzésnek mekkora az aránya. Alapvetően erről a felek szabadon dönthetnek, de nem tartom életszerűnek a 0 százalékos munkavégzési arányt akkor, ha a "művet" már kezdetektől fogva kifejezetten az adott megrendelő igényei, esetleg utasításai alapján készítette el az adószámos magánszemély. 

A másik eset, amikor a "mű" elkészítésében másnak semmiféle beleszólása, igénye nem érvényesül, s annak felhasználási jogát utólag szeretné valaki megszerezni. Ez esetben valóban kizárólag a felhasználási jogok átengedéséről beszélünk.

Ha kizárólag a felhasználási jogok átengedéséről van szó a fentiek szerint, akkor a kapott bevételből a jog megszerzésére fordított igazolt költségek levonhatóak [illetve azokat a bevételnél nem is kell figyelembe venni az Szja tv. 28. § (1) bekezdés alapján].

A jogok puszta átengedése egyéb összevonandó jövedelmet keletkeztet a magánszemélynél, melyből a kifizető köteles levonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót. Járulékok levonása nem történhet meg, mert a jogok átengedése nem irányul munkavégzésre.

Ha a cég kivaalany, akkor a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót nem kell megfizetnie a juttatott jövedelem után. A jogok átengedése miatt kifizetett összeg után kiva fizetése nem merülhet fel, mivel a kivát alapvetően azon személyi jellegű ráfordítások után kell csak megfizetni, melyek járulékalapot képeznek, s ezen kifizetés nem képez járulékalapot.

Ha a kifizetett összegnek van személyes munkavégzésből adódó része, akkor a teljes összeg önálló tevékenységből származó bevételnek számít a személyi jövedelemadó tekintetében [Szja tv. 16. § (3) bekezdés]. A magánszemély nyilatkozhat arról a kifizetést megelőzően, hogy ezzel szemben mekkora költségarányt érvényesít, de az előlegnél figyelembe vehető költségarány nem lehet több 50 százaléknál.

A nyilatkozat hiányában is egyébként jogosult 10 százalék költségátalányt figyelembe venni, így ez esetben a bevétel 90 százaléka után kell a kifizetőnek a személyi jövedelemadó előleget levonnia, bevallania és megfizetnie.

A járulékok megállapítása ez esetben bonyolultabb. A kifizetőnek ugyanis a szerződés alapján meg kell állapítania, hogy a tényleges tevékenységvégzésre fizetett díjból számított jövedelem eléri-e a minimálbér egy napra jutó összegének 30 százalékát. Vagyis tehát először azt kell megvizsgálni, hogy pontosan a szerződés szerint hány naptári napig tartott a munkavégzés. Majd ezután azt kell megállapítani, hogy a költségnyilatkozatot is figyelembe véve összesen mekkora a munkavégzésre jutó jövedelem. Ha ez eléri havi szinten a 44 700 forintot vagy az egy naptári napra jutó része az 1490 forintot, akkor a munkavégzés ellenében kifizetett jövedelemrész után járulékokat kell levonni a magánszemélytől, mégpedig 10 százalék nyugdíjjárulékot, 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

Ha a munkavégzésre jutó jövedelemrész ennél kevesebb, akkor járuléklevonás nem történhet, a biztosítotti jogállás nem jön létre.Természetesen a jogátengedéssel kapcsolatos díjrész ez esetben sem képez járulékalapot.

A kiva fizetése ebben az esetben szintén csak azon, a munkavégzésre kifizetett jövedelemrész tekintetében jön szóba, ami járulékalapot képez. Vagyis csak abban az esetben kell a kivát megfizetnie a cégnek, ha a személyes munkavégzésre jutó jövedelemrész eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve annak egy naptári napra jutó részét.

A számlázással kapcsolatban alapvetően eldöntendő kérdés, hogy a jogok átengedése és az ezzel kapcsolatos munkavégzés gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem.

Gazdasági tevékenységről akkor beszélünk, ha valamely tevékenységet független formában, üzletszerűen, illetve tartósan vagy rendszeresen végeznek ellenérték fejében, vagy ha az ilyen tevékenység révén ellenértékhez jut egy adott személy [Áfa tv. 6. § (1) bekezdés].  

Az üzletszerűségre pontos definíciót nem találunk, de alapvetően üzletszerű a tevékenység, ha az abból származó ellenérték nem elhanyagolható az adott személy jövedelmi viszonyait figyelembe véve. Szintén üzletszerűség valósul meg, ha valamely javakat kifejezetten továbbértékesítési célból vagy nyereség céljából szerez meg valamely személy.

Üzletszerű, rendszeres tevékenység esetén a kapott ellenértékről áfatörvény szerinti bizonylatot kell kiállítani, ami lehet számla, egyszerűsített számla adóalany vevő esetében.

Ha azonban nem valósul meg az üzletszerű, rendszeres (vagy tartós) tevékenység, vagyis az átengedés nem gazdasági tevékenység keretében történik, akkor számla kiállítására nem kerülhet sor.

Történjen bármilyen formában is a jogok átengedése, a személyi jövedelemadó, a járulékok és a kiva megállapításának szabályait minden esetben a fentiek szerint kell alkalmazni.