Számít-e a kiva alapjánál a járulékfizetési alsó határ? Itt a NAV válasza

Megosztás Tetszik

A járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapja címmel új adózási kérdés-választ közölt honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhatóság leszögezi: a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi jellegű kifizetések. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben.

Az idén július 1-jétől hatályos új Tbj. 27. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Ugyanakkor a Tbj. 27. paragrafusának (2) bekezdése alapján a 6. paragrafus (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ).

Ez azt jelenti, hogy lehetséges olyan eset, amikor a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt. Ebben az esetben a munkáltató köteles megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözetre eső járulékkötelezettséget.

A személyi jellegű ráfordítások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] 79. paragrafusának (1) bekezdése értelmében az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összegek, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összegek, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.

A fentiekben foglaltakat, valamint a számviteli elszámolást alapul véve a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni – állapítja meg a NAV.