hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Osztalékfizetés katás bt.-nél? Elég bajosan megy ez

  • adozona.hu
1

Hogyan kell meghatározni az osztalék összegét, hol kell azt előírni, és hogyan lehet kifizetni a tagoknak? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

Olvasónk hosszasan ecsetelte kérdésében, hogyan változott meg egy év alatt több ízben is egy katás bt. egyik tagjának a kisadózói státusza. A katás bt.-nek van egy beltagja, aki be van jelentkezve, mint katázó magánszemély, és egy kültagja, aki nem működik egész évben személyesen közre a bt. tevékenységében.

A kültag 2014. 01. 01- 04. 30-áig nem volt a kata hatálya alá bejelentve, mint magánszemély, 05. 01-10. 31-éig bejelentették, havi 25 000 forintot kellett fizetni utána, mivel heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy másik munkáltatójánál. 11. 01-12. 31-ig újból kijelentkezett a kata hatálya alól, mert már nem működött közre személyesen a bt. tevékenységében.

A bt. továbbra is a katatörvénynek megfelelően bevételi nyilvántartásra kötelezett. A bt. két tagja 50-50 százalékban tulajdonosa a bt.-nek, és az osztalékfizetés aránya is ez. A törvény szerint a bt. beltagja után megfizetett 50 000 forint adó kiváltja az összes tb-járulékot, szja-t és az osztalék utáni szja-t és ehót, de a bt. kültagja szintén osztalékra jogosult.

Olvasónk kérdései:

– Kell-e beszámolót készíteni a bt.-nek?
– Ha igen, mi alapján?
– Hogyan kell meghatározni az osztalék összegét? Hol kell azt előírni?
– Mikor kell kifizetni a tagoknak?
– A tagok döntése alapján történik meg a kifizetés, akkor a fenti esetben mit kell a tagoktól levonni az osztalékból, ha márciusban történik meg a kifizetés, és mit, ha júniusban?
– Készpénzben kifizethető-e az osztalék, hogyan kell ezt bizonylatolni?

A katát szabályozó 2012. évi CXLVII. törvény 12. paragrafusa szerint a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart minden olyan adatot, ami az adókötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

A 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 2/A § (1) bekezdése értelmében a kisadózó vállalkozás nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ami egyben azt is jelenti, hogy a vagyonáról, s azon belül a saját tőke állományáról nem vezet nyilvántartást, és beszámoló-készítési kötelezettség sem terheli.

Mindezt azért is fontos leszögezni, mert az osztalék fogalma igen erősen kötődik a számviteli beszámoló meglétéhez, ezért szakértőnk álláspontja szerint egy pusztán bevételi nyilvántartásra kötelezett, számviteli beszámolóval nem rendelkező gazdasági társaság osztalékot nem tud fizetni a tagjainak, illetve a tagoknak kifizetett vagyoni érték nem minősíthető osztaléknak sem polgári jogi, sem adójogi szempontból.

Ezen álláspontot megerősíti a régi, 2006. évi IV. törvény (gazdasági társaságokról szóló törvény) 131. § (1) és 132. § (1) bekezdései melyek szerint a társaság a tagjai számára tagsági jogviszonyukra tekintettel kifizetést csakis a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből teljesíthet. A tagot a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből arányos hányad (osztalék) illeti meg.

A fenti jogszabályt felváltó 2013. évi V. törvény (Polgári törvénykönyv) 3:185 paragrafusa is azt hangsúlyozza, hogy a társaság az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egy időben határoz. Az osztalékot pedig egy olyan vagyoni elemnek tekinti, amely a társaság felosztani rendelt saját tőkéjéből illeti meg a tagot.

Mivel egy bevételi nyilvántartást vezető cégnél nem értelmezhető a saját tőke, és beszámolóval sem rendelkezik, így tagjai felé osztalékfizetésre sem képes.

Adójogi szempontból vizsgálva a kérdést a személyi jövedelemadó törvény jelenleg hatályos 66. paragrafusa szerint osztaléknak számít a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés.

Tehát ebben a megfogalmazásban is világosan érződik, hogy egy magánszemélynek juttatott bevételt csak akkor lehet osztaléknak minősíteni, ha a számviteli törvény által meghatározott adózott eredmény terhére történik a juttatás.

Itt kell megemlíteni, hogy a személyi jövedelemadó törvény 2015. január 1-jétől nevesítetten osztaléknak fogja tekinteni a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett és a társaságban személyes közreműködést nem vállaló tagjának, a társaság ”nyereségéből” juttatott bevételt.

Szakértőnk álláspontja szerint ez a változás azonban adójogi szempontból bizonytalanságot szül, ugyanis sem a szja-törvény, sem a katatörvény nem határozza meg, hogy mit is kell a kisadózó vállalkozás nyeresége alatt érteni.

Egy kisadózó vállalkozás ugyanis csak a bevételeit mutatja ki, a törvény ennek megfelelően részletekbe menően taglalja, hogy mit is kell bevételnek tekinteni. Kisadózó vállalkozásnál azonban a ”nyereség” fogalma adójogilag nem értelmezhető, így szakértőnk véleménye szerint a kisadózóként be nem jelentett tagnak juttatott bevétel osztalékként való kezelése adózási szempontból továbbra sem egyértelmű.

Ha a kisadózóként be nem jelentett tagnak juttatott jövedelem nem tekinthető osztaléknak, akkor a szja-törvény 28. § (1) bekezdés g) pontja értelmében egyéb összevonandó jövedelemnek számít, melyből a kifizető társaságnak 16 százalékos személyi jövedelemadót kell levonnia, és az 1998. évi LXVI. törvény (az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény) 3. § (1) a) pontja alapján 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie.

A katát szabályozó törvény 9. paragrafusa alapján a kisadózó vállalkozások többek között mentesülnek a bejelentett kisadózónak a tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével kapcsolatos adókötelezettségek alól. Ha egy tag az adott év nem minden hónapjában minősül bejelentett kisadózónak, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a jövedelemjuttatás a bejelentés hatálya alatt történt-e. Ha igen, akkor a juttatás adómentes, ha azonban a juttatás időpontjában nem volt bejelentett kisadózó a tag, akkor a fentiekben említett adókötelezettség mellett lehet figyelembe venni a juttatást.

A fenti jövedelmek kifizetése történhet készpénzben és banki átutalással is. Törvény a kifizetés módját nem szabályozza. Amennyiben adóköteles kifizetés történik a nem kisadózó tag részére, arról a kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóigazolást kell kiállítania.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Mona65

Ha jól értelmezem, akkor 2015.01.01-től az a tag, aki a KATA-val nem adózta le a bevételét, mint egyéb összevonandó jövedelemként kell év végén leadóznia? Minden év végén, mintha munkáltatótól kapna igazolást az éves bevételéből?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzemi baleset

Széles Imre

tb-szakértő

Gyógytorna

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink