adozona.hu
Osztalékfizetés katás bt.-nél? Elég bajosan megy ez
//adozona.hu/kata_kiva/Osztalekfizetes_katas_btnel_Eleg_bajosan_me_Y8FKIF
Osztalékfizetés katás bt.-nél? Elég bajosan megy ez
Hogyan kell meghatározni az osztalék összegét, hol kell azt előírni, és hogyan lehet kifizetni a tagoknak? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Olvasónk hosszasan ecsetelte kérdésében, hogyan változott meg egy év alatt több ízben is egy katás bt. egyik tagjának a kisadózói státusza. A katás bt.-nek van egy beltagja, aki be van jelentkezve, mint katázó magánszemély, és egy kültagja, aki nem működik egész évben személyesen közre a bt. tevékenységében.
A kültag 2014. 01. 01- 04. 30-áig nem volt a kata hatálya alá bejelentve, mint magánszemély, 05. 01-10. 31-éig bejelentették, havi 25 000 forintot kellett fizetni utána, mivel heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy másik munkáltatójánál. 11. 01-12. 31-ig újból kijelentkezett a kata hatálya alól, mert már nem működött közre személyesen a bt. tevékenységében.
A bt. továbbra is a katatörvénynek megfelelően bevételi nyilvántartásra kötelezett. A bt. két tagja 50-50 százalékban tulajdonosa a bt.-nek, és az osztalékfizetés aránya is ez. A törvény szerint a bt. beltagja után megfizetett 50 000 forint adó kiváltja az összes tb-járulékot, szja-t és az osztalék utáni szja-t és ehót, de a bt. kültagja szintén osztalékra jogosult.
Olvasónk kérdései:
– Kell-e beszámolót készíteni a bt.-nek?
– Ha igen, mi alapján?
– Hogyan kell meghatározni az osztalék összegét? Hol kell azt előírni?
– Mikor kell kifizetni a tagoknak?
– A tagok döntése alapján történik meg a kifizetés, akkor a fenti esetben mit kell a tagoktól levonni az osztalékból, ha márciusban történik meg a kifizetés, és mit, ha júniusban?
– Készpénzben kifizethető-e az osztalék, hogyan kell ezt bizonylatolni?
A katát szabályozó 2012. évi CXLVII. törvény 12. paragrafusa szerint a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart minden olyan adatot, ami az adókötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
A 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 2/A § (1) bekezdése értelmében a kisadózó vállalkozás nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ami egyben azt is jelenti, hogy a vagyonáról, s azon belül a saját tőke állományáról nem vezet nyilvántartást, és beszámoló-készítési kötelezettség sem terheli.
Mindezt azért is fontos leszögezni, mert az osztalék fogalma igen erősen kötődik a számviteli beszámoló meglétéhez, ezért szakértőnk álláspontja szerint egy pusztán bevételi nyilvántartásra kötelezett, számviteli beszámolóval nem rendelkező gazdasági társaság osztalékot nem tud fizetni a tagjainak, illetve a tagoknak kifizetett vagyoni érték nem minősíthető osztaléknak sem polgári jogi, sem adójogi szempontból.
Ezen álláspontot megerősíti a régi, 2006. évi IV. törvény (gazdasági társaságokról szóló törvény) 131. § (1) és 132. § (1) bekezdései melyek szerint a társaság a tagjai számára tagsági jogviszonyukra tekintettel kifizetést csakis a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből teljesíthet. A tagot a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből arányos hányad (osztalék) illeti meg.
A fenti jogszabályt felváltó 2013. évi V. törvény (Polgári törvénykönyv) 3:185 paragrafusa is azt hangsúlyozza, hogy a társaság az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egy időben határoz. Az osztalékot pedig egy olyan vagyoni elemnek tekinti, amely a társaság felosztani rendelt saját tőkéjéből illeti meg a tagot.
Mivel egy bevételi nyilvántartást vezető cégnél nem értelmezhető a saját tőke, és beszámolóval sem rendelkezik, így tagjai felé osztalékfizetésre sem képes.
Adójogi szempontból vizsgálva a kérdést a személyi jövedelemadó törvény jelenleg hatályos 66. paragrafusa szerint osztaléknak számít a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés.
Tehát ebben a megfogalmazásban is világosan érződik, hogy egy magánszemélynek juttatott bevételt csak akkor lehet osztaléknak minősíteni, ha a számviteli törvény által meghatározott adózott eredmény terhére történik a juttatás.
Itt kell megemlíteni, hogy a személyi jövedelemadó törvény 2015. január 1-jétől nevesítetten osztaléknak fogja tekinteni a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett és a társaságban személyes közreműködést nem vállaló tagjának, a társaság ”nyereségéből” juttatott bevételt.
Szakértőnk álláspontja szerint ez a változás azonban adójogi szempontból bizonytalanságot szül, ugyanis sem a szja-törvény, sem a katatörvény nem határozza meg, hogy mit is kell a kisadózó vállalkozás nyeresége alatt érteni.
Egy kisadózó vállalkozás ugyanis csak a bevételeit mutatja ki, a törvény ennek megfelelően részletekbe menően taglalja, hogy mit is kell bevételnek tekinteni. Kisadózó vállalkozásnál azonban a ”nyereség” fogalma adójogilag nem értelmezhető, így szakértőnk véleménye szerint a kisadózóként be nem jelentett tagnak juttatott bevétel osztalékként való kezelése adózási szempontból továbbra sem egyértelmű.
Ha a kisadózóként be nem jelentett tagnak juttatott jövedelem nem tekinthető osztaléknak, akkor a szja-törvény 28. § (1) bekezdés g) pontja értelmében egyéb összevonandó jövedelemnek számít, melyből a kifizető társaságnak 16 százalékos személyi jövedelemadót kell levonnia, és az 1998. évi LXVI. törvény (az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény) 3. § (1) a) pontja alapján 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie.
A katát szabályozó törvény 9. paragrafusa alapján a kisadózó vállalkozások többek között mentesülnek a bejelentett kisadózónak a tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével kapcsolatos adókötelezettségek alól. Ha egy tag az adott év nem minden hónapjában minősül bejelentett kisadózónak, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a jövedelemjuttatás a bejelentés hatálya alatt történt-e. Ha igen, akkor a juttatás adómentes, ha azonban a juttatás időpontjában nem volt bejelentett kisadózó a tag, akkor a fentiekben említett adókötelezettség mellett lehet figyelembe venni a juttatást.
A fenti jövedelmek kifizetése történhet készpénzben és banki átutalással is. Törvény a kifizetés módját nem szabályozza. Amennyiben adóköteles kifizetés történik a nem kisadózó tag részére, arról a kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóigazolást kell kiállítania.
Hozzászólások (1)
Ha jól értelmezem, akkor 2015.01.01-től az a tag, aki a KATA-val nem adózta le a bevételét, mint egyéb összevonandó jövedelemként kell év végén leadóznia? Minden év végén, mintha munkáltatótól kapna igazolást az éves bevételéből?