Mi a baj a katával? Szakértői kommentár a tervezett szigorításról

Megosztás Tetszik

A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát vette át, amely szerint 40 százalék adót kell fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után. Ez tényleg elég a visszaélések kiszűrésére? – ezt járta körbe a Niveus Consulting Group.

A kata egy nagyon is fontos űrt tölt be az adórendszerben, jelentősen hozzájárult az elmúlt évek sikeres gazdaságfehérítéshez – olvasható a Niveus kommentárjában. Hozzátéve: a kata titka egyszerre rejlik az alacsony tényleges adóteherben és az egyszerűségében. Nincs szükség könyvelőre, bonyolult bevallások készítésére. Kiegészülve az áfa-mentességgel olyan réteget is bevont az adózói körbe, akik korábban az adminisztrációs terhek miatt nem tudták teljeskörűen teljesíteni az adókötelezettségeiket.

A kata gondjai

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az egyik probléma viszont az, hogy a kata szerint fizetendő havi 50 ezer forint értéke az utóbbi közel egy évtizedben elinflálódott. Ráadásul időközben a duplájára, 6 millióról 12 millió forintra emelték azt a bevételi értékhatárt, amíg katásként nem kell büntetőadót fizetni. A Niveus álláspontja szerint a kata legtöbb problémája az adó mértékének változatlanságára és a bevételi érték megduplázására vezethető vissza.  „Emiatt ugyanis a kata ma már jobban bünteti a becsületesen, bejelentett fizetésért dolgozókat, mint azt a bevezetésekor számolták” – tette hozzá Fischer Ádám.

Havi 1 millió forintos fizetésnél a tényleges adóteher mindössze kb. 6 százalék – havi 50 ezer forint kata plusz évente 50 ezer forint iparűzési adó. Összehasonlításképpen, egy nem kata szerint adózó egyéni vállalkozó 2 százalék iparűzési adót, 9 százalék nyereségadót, 15 százalék szja-t és (júliustól) 15,5 százalék szochót fizet, igaz utóbbit csak korlátozott összegben, ráadásul havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a munkabér közterheit. Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén 15 százalék szja, 18,5 százalék tb és (júliustól) 15,5 százalék szocho fizetendő. Látható, hogy hatalmas a különbség a két érték között.

Ez több esetben is arra vezet, hogy nem az eredeti céljának megfelelően használják ezt az adót, ami jelentősen torzítja a versenyt a cégek között. Ezért merült fel a szigorítás gondolata.

Mire elég 3 millió forint?

A Niveus Consulting Group úgy látja, hogy a kata okozta problémák kizárólag komplex megoldásokkal kezelhetőek. Egyszerre kell szigorítani a kata ellenőrzését – amit az adóhatóság az év elején be is ígért, kérdés, hogy erre milyen hatással lesz a koronavírus – és közben szigorítani kell a jogszabályt. Ez utóbbit ígérték meg ma.  Kérdés, hogy elég-e a kormány által bejelentett szigorítás.*

Véleményünk szerint a módosítás a legsúlyosabb visszaéléseket kezeli, azonban az ördög most is a részletekben rejlik. Az alábbi kérdésekre mindenképpen választ kell kapni, hogy egyértelműen meg lehessen ítélni a módosítás hatékonyságát:

-         Hogyan fogják kezelni a kapcsolt vállalkozások által és/vagy kapcsolt vállalkozások részére számlázott összegeket? Ezeket össze kell vonni és ha igen, milyen módon?

-         Ha változatlan marad az 50 ezer forintos adómérték és a 40 százalékos különadó, akkor hogyan kívánják kezelni az adómérték elinflálódását?

-         Terveznek-e szigorítani az átminősítési feltételeken?

„A katatörvény tartalmaz egy feltételrendszert, amelyből, ha nem teljesül legalább kettő, akkor automatikusan munkaviszonynak minősül a katás vállalkozó szerződése. A mostani feltételrendszer egyes elemei nem értelmezhetőek vagy életszerűtlenek, más pontjai pedig talán nem kellően szigorúak. Az ellenőrzések hatékonyságát nagyban növelné, ha a feltételrendszert is átgondolná a kormány” – tette hozzá a szakértő.

*Izer Norbert, a Pénzügyminisztéium adóügyi államtitkára a nap folyamán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy  jövőre a katás vállalkozást bújtatott foglalkoztatottként alkalmazó nagy cégnek 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie akkor, ha az egymás közötti ügyleteik egy éven belül meghaladják a 3 millió forintot. Lényeges, hogy a plusz terhet a nagy cégnek kell megfizetni, ez alól csak egyetlen kivétel van, ha a kisadózó kifizetője külföldi.