Megemelt kivaküszöbök 2026-tól: gyakorlati következmények, összeszámítás kapcsolt vállalkozásoknál

Megosztás Tetszik

A kisvállalati adó (kiva) az elmúlt években a hazai kis- és középvállalkozások egyik legnépszerűbb adózási formájává vált: olyan egyszerűsített adónem, amely a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót váltja ki, 10 százalékos kulccsal, és amely a nyereséget és a bértömeget azonos mértékkel terhelve a foglalkoztatást és a beruházást egyaránt ösztönzi. 2026-tól a jogalkotó jelentősen kitágította azt a kört, amely ezt az adózási módot választhatja: mind a belépési, mind a bennmaradási értékhatárok a kétszeresükre emelkedtek.

Legcélszerűbb talán év elejével belépni a kisvállalati adó alá, hiszen így nem keletkezik tört adóév. De ha valaki csak később szánta el magát, vagy év közben alakulnak úgy a körülményei, hogy célszerű áttérnie erre az adózási módra, a negyedévhez, félévhez igazodó váltás is gördülékeny átmenetet jelenhet.

Jelen írásunkban a megemelt küszöböket vesszük sorra, kitérve a belépés és a megszűnés szabályaira, a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó összeszámítási előírás sajátosságaira, valamint arra, hogy a változás kinek és mire nyit teret a gyakorlatban.

A változás háttere

A kiva szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) tartalmazza. Az értékhatárok emelését a 2025 őszén elfogadott adócsomag – a 2025. évi LXXXIII. és LXXXIV. törvény – hozta, és a módosítások alapvetően a 2026-os adóévtől hatályosak.

A jogalkotó célja láthatóan az volt, hogy a kiva ne csak a mikro- és a kisebb vállalkozások számára legyen elérhető, hanem a közepes méretű cégek egy része előtt is megnyíljon.

A változás súlyát jelzi, hogy a kisvállalati adó alanyainak száma az adónem 2013-as bevezetése óta folyamatosan nőtt, és mára megközelíti a százezret. A megemelt küszöbök ehhez képest nem elsősorban mennyiségi, hanem minőségi bővülést hoznak: azoknak a stabilan növekvő, nagyobb bérköltséggel működő vállalkozásoknak teremtenek mozgásteret, amelyek korábban kinőtték a rendszert.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• a belépési értékhatárok emelése,

• a megszűnési értékhatárok emelése,

• számítási példa,

• gyakorlati következmények.