23 találat a(z) kilépés kivából cimkére

Kivás időszaki osztalék, tao szerinti adózás, bevallási teendők Kérdés

Elbukta a kivát a vállalkozás, milyen adóbevallási kötelezettségei vannak? Cikk

Társaság 2023.05.31. napján kikerült a kiva alól, nyugtaadás elmulasztása miatt. Több évig volt kivás. Az elmúlt évek adózott eredményeit eredménytartalékba könyvelte, voltak nyereséges és veszteséges évek is. Osztalékot nem fizetett, a jövőben sem szeretne fizetni. Tárgyi eszköz és immateriális jószág beszerzése nem történt az elmúlt évek alatt. A kivaösszeg bevallásánál csak a munkabér és a pénztárösszeg változásával számolt minden évben. A fentiek alapján kell-e áttérési különbözetet megállapítani és megfizetni? Milyen mérlegkészítési és soron kívüli bevallási kötelezettségei vannak, és milyen határidővel? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Kiva, negatív áttérési különbözet könyvelése Kérdés

Kiva áttérési különbözet számítása Kérdés

Kivás lét utáni tao – értékcsökkenés alapja Kérdés

Kivából történő kiléptetés Kérdés

Áttérési különbözet elévülés Kérdés

Kivás eredményből osztalék kivából kilépés után Kérdés

Áttérési különbözet alapján számolt tao könyvelése Kérdés

Kivaalany földterületcseréje Kérdés

Lekötött tartalék kivából kilépés után, tárgyi eszköz értékcsökkenése Kérdés

Kivából taóba Kérdés

Kivából taóba visszalépők osztalékfizetése Kérdés

Ügyfelem 2017-ben visszalépett a kivából a tao hatálya alá. A 2017. évi zárómérleg adatai szerint az eredménytartalék: 0, a lekötött tartalék: 46 000 eFt (áttérési különbözet), az adózott eredmény: 85 000 eFt. Szeretne 100 000 eFt osztalékról dönteni a mérleget elfogadó taggyűlésen. Helyes megoldás az, hogy a 2018. május XX-i (mérlegelfogadó taggyűlés időpontja) dátummal könyvelem a lekötött tartalék visszavezetését 15 000 eFt-tal, és csak a 2018. évi taobevallásban adóztatom le ezt az összeget 9 százalékkal? Vagy már 2017-ben vissza kell vezetnem a lekötött tartalékból a 15 000 eFt-t ahhoz, hogy 100 000 eFt osztalékról dönthessen? És akkor a taobevallásban hol kellene leadózni a 15 000 eFt után fizetendő adót? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK

Kivából való kilépéskor fizetett osztalék Kérdés

Ügyfelem évközben lépett ki a kiva rendszeréből. A kilépés napjával áttérési különbözetet számolt, és az ennek megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba helyezte. (A képletnél az kiva utolsó évének eredményével nem számolt, hiszen az nem az eredménytartalék része.) A kiva utolsó évében osztalékelőleget vettek fel a tagok, mellyel azonos összegű osztalékfizetésről döntött a taggyűlés már a tao adózás alatt, a (kivás) megszűnéskori mérleget elfogadó taggyűlésen. Jól gondolom-e, hogy a taofizetési kötelezettség erre az osztalékra is vonatkozik, és nemcsak az esetlegesen a fenti lekötött tartalékból (később) fizetendő osztalékra? Ha igazam van, akkor a taobevallásban (1729) hol találom ezt a fizetési kötelezettséget? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK

Kilépés a kivából, áttérési különbözet értelmezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megítélésem szerint nem egyértelmű a kiva áttérési különbözettel kapcsolatos előírása, kérem az Önök álláspontját ebben a kérdésben. 2017.10.31-én az ügyfelem megszűnt kivaalany lenni, 2017.11.01-jével taoalany. Hogyan kell kiszámítani az áttérési különbözetet? És mikor kell könyvelni? Azt írja a NAV információs füzete az áttérési különbözetre: a kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék, csökkentve ..., majd növelve ..., de lényegében a ki nem vett osztalék nem beruházási célokra fordított része. Kérdés: A záró mérlegben szereplő adózott eredmény – valójában ez is a ki nem vett osztalék a kiva alatt – része-e a számításnak? (A számítás csak eredménytartalékot említ és nem adózott eredményt.) Ebből következik, hogy lehetséges, hogy nem is 11.30-ával kell könyvelni az áttérési különbözetet, hanem 12.01-jével, amikor már az adózott eredmény eredménytartalékká válik? Ennek ellentmond az információs füzet megfogalmazása, ami szerint a képzett lekötött tartalékra a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mert ez pedig azt sugallja, hogy a záráskor kell könyvelni a tételt, azaz 11.30-ával. Mindenesetre, ha a tételt 11.30-án kell könyvelni, akkor korlátozzák a tulajdonosok tulajdonhoz jutásának jogát, hiszen a képzett lekötött tartalék osztalékfizetési korlátot jelent számukra. Miért ne szavazhatna a taggyűlés a kivás időszaki osztalék 100 százalékos felvételi lehetőségéről? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK