adozona.hu
Kata: még mindig nagyon sok a kérdőjel
//adozona.hu/kata_kiva/Kata_meg_mindig_nagyon_sok_a_kerdojel_WXFPKU
Kata: még mindig nagyon sok a kérdőjel
Egy katás betéti társaságban érdekelt olvasónk a következő kérdést vetette fel: ha bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett a katás adózó, de a többi tag esetében osztalékot fizetne ki, eltekinthet-e a költségszámlák elszámolásától, illetve a nyereség kimutatásától? Az érintett bt. nem a katások esetében előírt bevételi nyilvántartást vezet, hanem kettős könyvvitelt folytat. Kérdéseire Szolnoki Béla adószakértőnk válaszol.
- Mekkora összeget vehet ki a katás beltag havonta a bt.-ből, a 81 300 forintot?
- A könyvelt személyi jellegű ráfordítás a 25 ezer forint kata és a 81 300 forint is?
- Vagy kiveheti az összes bevételt a katás beltag nem csak a 81 300 forintot? – fogalmazta meg kérdéseit olvasónk.
A megadott tényállás szerint a nevezett bt. bejelentkezett a kata hatálya alá. Így nem vonatkozik rá a számviteli törvény hatálya sem – magyarázza Szolnoki Béla adószakértőnk -, a számviteli tv. 2/A.§ (1) ugyanis a következőt mondja ki:
„E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti”.
Az érintett bt. esetében nem kell kettős könyvelést vezetni. Így a nem létező könyvelés szempontjából nincs jelentősége, hogy mekkora a személyi jellegű költség. Az adójogi tényállás a következő: a katás bt.-nek csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie. Áttéréskor osztalék utáni adót kiváltó adóval leadózza az esetleges eredménytartalékát, osztalékát.
Miután a katás bt.-nek nincs számviteli nyilvántartása és beszámolója, nincs meg a számviteli és számszaki alapja sem arra, hogy osztalékot fizessen ki. Ezzel az adózás feltételezi, hogy kata utáni jövedelemként vagy nem nyilvántartott költségként a vállalkozás vagyonából kikerülhet /kikerült/ a bevétel, illetve annak jövedelemtartama is.
Ennek egyetlen nem elhanyagolható problémája van, mégpedig, hogy a rendszer nem kezeli a nem aktív tagok (személyesen nem közreműködő tagok) osztalékát.
A gazdasági társaságokról szóló, illetve a személyi jövedelemadóról szóló törvény sem módosult az új speciális gazdálkodású társasági formára (katás gazdasági társaság) tekintettel, így a gazdasági jogban megmaradt az osztalék kategória, ami ugyanakkor az előző logika alapján értelmetlenné vált, pontosabban az adózás – nevezetesen a kata - összemixeli a kiosztott osztalékot, a ki nem osztott osztalékot, illetve költségeket.
Így osztalékalap csak akkor keletkezne, ha az előzőek ellenére a társaság tagja azzal az „irracionális” jogcímmel fizetne ki jövedelmet, amit osztaléknak nevez. Ilyenkor pedig már maga az Szja. tv. szerinti fogalom problémáival is szembesülünk, hiszen az Szja tv. (66.§.) eleve csak a számviteli törvény szerinti adózott eredményből jóváhagyott részesedést nevesíti osztalékként, esetünkben pedig nem erről van szó.
A fentiekből az a gyakorlati következtetés vonható le, hogy a nem kisadózó kültag jogi szempontú osztalék-részesedését érdemes minimalizálni – amelyhez természetesen az ő hozzájárulása nélkülözhetetlen-, és a kisadózó tag kata utáni kivett jövedelmét maximalizálni, bár a fenti rendszert nem lehet elméletileg zártnak és szabályozottnak tekinteni.
Hozzászólások (0)