hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyoni értékű jog átadása katás egyéni vállalkozónak

  • adozona.hu

Bevihető-e ingyenesen a katás egyéni vállalkozó cégébe egy szoftver? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Katás egyéni vállalkozó által éveken át számlázott szoftver licencdíj tárgya átkerülne az egyéni vállalkozó magánszemély kft.-jébe, és ugyanazon ügyfélnek (aki eddig licencdíjat fizetett) eladásra kerülne. Jogszerűen bevihető-e a kft.-be ingyenesen, vagy mondjuk 1 forintért a vagyoni értékű jog (eladás/apport)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Mivel a  felek egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak és szerződéses jogviszonyba lépnek, ezért a cégnek a NAV felé be kell jelentenie  a kapcsolt vállalkozási viszonyt a szoftver ingyenes átadásáról szóló szerződés megkötését követő 15 napon belül.

Ha a felek nem a piaci árakat alkalmazzák egymás között, elvileg felmerülhetne az adóalap kiigazítása a piaci árnak megfelelően a kft.-nél, de mivel az ingyenes átadás miatt a kft. eredménye nagyobb lesz, mint amekkora a piaci árak alkalmazása mellett lett volna, és a kapcsolt partnere nem társaságiadó-alany, így álláspontom szerint nincs lehetőség az adóalap-kiigazításra. Vagyis az ügyletnek társaságiadó-vonzata nem lesz.

Az ügyletnek áfavonzata akkor lehet, ha az ingyenesen átadott szoftver beszerzése, előállítása során az átadó vállalkozó áfalevonási joggal rendelkezett.

Itt jegyzem meg, hogy a szoftverátadás az áfa tekintetében szolgáltatásnyújtásnak minősül. Az Áfa tv. 14. § (2) bekezdése leszögezi, hogy ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt részben vagy egészben megillette az adó levonásának joga. Az Áfa tv. 69. §-a pedig úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben a nyújtott szolgáltatás áfaalapja a szolgáltatással kapcsolatban felmerült kiadások összege.

Érthetőbben fogalmazva: ha az egyéni vállalkozó a szoftverelőállítás folyamata során nem részesült alanyi áfamentességben, akkor levonási joga az előállítás során fennállt, s most, amikor átadja ingyenesen a szoftvert, akkor valamennyi kiadás (ideértve a nem áfás kiadásokat, például bérek stb.) alapján áfafizetési kötelezettsége keletkezik, melyet az átadás hónapját magában foglaló áfabevallásban vall be.

Ezt akkor is meg kell tennie, ha időközben alanyi áfamentességet választott, de a szoftver előállítása, beszerzése idején nem volt alanyi mentes adóalany.

Viszont ha a vállalkozó folyamatosan alanyi áfamentességben részesült, akkor az ingyenes szoftverátadás nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget.

Végül, ingyenes szoftverátadás esetén meg kell vizsgálnunk azt, hogy a szoftvert megszerző társaságnál keletkezik-e ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség.

Az illetéktörvény 11. § (1) bekezdés c) pontja szerint ajándékozási illeték tárgya többek között az ingó vagyoni értékű jog ingyenes átadása. 

Az illetéktörvény 102. § (1) bekezdés c) pontja értelmében ingónak minősül: fizetőeszköz, értékpapír, gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét és mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog.

Az illetéktörvény 102. § (1) bekezdés d) pontja értelmében vagyoni értékű jogok: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, vagyonkezelői jog, üzembentartási jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.

Nos, a fentiek alapján egyrészt meg kell vizsgálni azt, hogy az átadott szoftver ingó tárgynak minősül-e, vagyis dolognak tekintendő-e.

A "dolog" fogalmát sem az illetéktörvény, sem – mögöttes jogszabályként – a polgári törvénykönyv nem határozza meg. Az irányadó jogértelmezés szerint azonban a dolog az alapvetően birtokba vehető testi-fizikai tárgy.

A szoftver azonban nem fizikai tárgy, így dolog sem lehet, eképpen ingónak sem minősül. Így ez alapján a szoftver ingyenes átadása nem lehet az ajándékozási illeték tárgya.

Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy a szoftver lehet-e vagyoni értékű jog az illetéktörvény szempontjából, akkor az ott található felsorolás szerint csak a használat joga lehet érdekes kérdés. A Ptk. 5:159. § szerint a használat joga csak valamely dolog felett értelmezhető, így összességében megállapítható az, hogy szoftver ajándékozása nem esik az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alá, vagyis ajándékozási illetéket nem kell fizetnie a vagyonszerzőnek.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

485/2020. kormányrendelet

Széles Imre

tb-szakértő

EU-n kívüli eszközbeszerzések

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Be kell-e zárni?

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close