adozona.hu
Egyéni vállalkozó megszüntetné tevékenységét, hogy katázhasson
//adozona.hu/kata_kiva/Egyeni_vallalkozo_megszuntetne_tevekenysege_ENCO0F
Egyéni vállalkozó megszüntetné tevékenységét, hogy katázhasson
Tetszik
Tévedésből nem a számára megfelelő adózási módot választotta az egyéni vállalkozó, mit tehet a változtatás érdekében? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: 2019. március 31-én kívánom megszüntetni az egyéni vállalkozásomat, melyet tévedésből átalányadózói minőségben kezdtem el működtetni, kata helyett. Az 58-as, a 08-as, a 01-es és a hipa-bevallásokon, valamint majd a 2020-ban esedékes 53-as szja-bevalláson kívül van-e teendőm? Mikortól jelenthetem be a katás egyéni vállalkozásom kezdetét? 2019. március 31-jén vagy április 1-jén? Van erre valamilyen korlátozás a megszüntetés miatt?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Ha a vállalkozását megszünteti, akkor soron kívül 30 napon belül be kell nyújtania a 01-es, 08-as, 58-as bevallásokat és az iparűzési adót, valamint a 65-ös áfabevallást, de az utóbbit természetesen csak akkor, ha áfafizetésre volt kötelezett. Egyéb teendője nincs, igaz a kereskedelmi és iparkamarát is értesítenie kell 5 munkanapon belül a vállalkozása megszűnéséről.
Ha ismételten egyéni vállalkozást hoz létre, akkor nincs akadálya annak, hogy kisadózó vállalkozó legyen, már az alakuláskor is. Sőt, igazából ehhez a vállalkozását meg sem kell szüntetnie. A kata hatálya alá ugyanis év közben is bejelentkezhet egy már működő vállalkozás.
Ha a vállalkozást nem szünteti meg,
és március 30-áig bejelenti, hogy kisadózó kíván lenni, akkor április 1-jétől válik a kata alanyává, vagyis ettől a naptól kezdve lesz kisadózó.
Ha a vállalkozását megszünteti, majd újból indít egy egyéni vállalkozást, akkor már az indulás napjától kisadózó lesz, de ebben az esetben is meg kell fizetnie adott hónapra a teljes tételes adót.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (5)
A két törvény egyikében sem találtam méltányossági lehetőséget. Ellentétben pl az Adóigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel amely 5§-a egyértelműen kötelezi az adóhatóságot, hogy amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, akkor a bírságok és pótlékok tekintetében gyakoroljon méltányosságot.
A 2009 évi CXV törvényben (Egyéni vállalkozókról szóló törvény) nem találtam méltányosságra utaló részeket. Kijavítási lehetőség a törvényben egy helyen szerepel (3/A§ (1) bek a pont), mely szerint a nyilvántartó hatóság kijavítja a nyilvántartásban szereplő hibás bejegyzéseket és törli a jogszabálysértő részeket. Álláspontom szerint azonban ha az adózó utólag észleli, hogy tévesen választott egy adózási módot, ezen jogszabályhely alapján nem lehetne utólag azt módosítani, mert a hiba nem a nyilvántartásban van, hanem az adózó rosszul választott. A "hiba" itt szerintem arra utal, hogy a nyilvántartásban eltérő adat szerepel az adózó által megadott adatokhoz képest. Ha a hatóság méltányosságból ez alapján mégis visszamenőleg módosít az adózási módon, akkor véleményem szerint ez erősen relativizálja és értelmetlenné teszi az adótörvények előírásait az adóalanyiság választásával kapcsolatban. Az 2015 évi CCXXII törvény (Elektronikus ügyintézés szabályairól szóló tv) nem tartalmaz sem méltányossági sem kijavítási szabályokat. A törvény felvezető szövege szerint a jogszabály célja a polgárok és a hatóság közötti jogviszonyok elektronizálása, a lakosság számára korszerűbb közszolgáltatás biztosítása. A törvény 6§-ban annyit rögzítenek, hogy a felek (ügyfél és a hatóság) jóhiszeműen kötelesek eljárni és kötelesek együttműködni egymással, egyébként a törvény a kapcsolattartás tartalmát írja körül. Ez alapján sem gondolom, hogy ez a törvény alkalmas lenne arra, hogy az ügyfél adózási módját méltányosságból visszamenőleg meg lehetne változtatni. Persze a gyakorlat kialakíthatja ezt a fajta méltányosságot, de kérdés mekkora ennek a méltányosságnak a tere? Mint fentebb is írtam, az adótörvényekben szereplő jogszabályi előírások pl a Kata tv 4§ (1) bekezdés relativizálását jelentené az ilyen fajta méltányosság gyakorlása. A korábbi ART 34/A§-a például pontosan körülírta azt a jogi teret melyen belül gyakorolható a kijavítási kérelem. Ez a jogszabályhely 2014.12.31-el megszűnt. Ezért ismét megkérem szíveskedjék megadni azt a konkrét jogszabályhelyet (paragrafus és bekezdés számot is megadva) amely alapján a méltányosság gyakorolható, illetve azt is, hogy ez a méltányosság a megadott jogszabályhelyek alapján pontosan milyen terjedelemben gyakorolható.
üdvözlettel
Szipszer Tamás
A Belügyminisztérium által folyamatosan alkalmazott méltányosság jogintézményéről az Eüsztv. és az Evectv. sorai között lehet olvasni.
Gondolom ezzel a módszerrel kompenzálja a minisztérium az átláthatatlan adózási választások webes ügysegéden futó oldalát, és az informatikai hibákat.
Tisztelt Ruszin Zsolt!
A március valóban 31 napos, ennek megfelelően március 31-ig kell jelezni, ha egy már létező vállalkozás a kata alanyiságot kívánja választani április hónaptól. Ugyanakkor úgy gondolom ez a tévedés nem fogja a kérdezőt abban megakadályozni, hogy április 1-től a kata hatálya alá kerüljön.
üdvözlettel
Szipszer Tamás
Az úgynevezett "kijavítási kérelemmel" kapcsolatban nem találtam jogszabályi előírást, arra vonatkozólag, hogy a kata alanyiság utólagos és visszamenő választása kijavítási kérelemmel megvalósítható lenne.
Tény, hogy a régi Adózás rendje törvény (2003 évi XCII tv) 2014 január 1-től egészen 2014 december 31-ig tartalmazott egy 34/A§-t, amely lehetővé tette, hogy az adózó kijavítási kérelem útján kezdeményezze valamely választásának a módosítását az elévülési időn belül. Ez a jogszabályhely valamennyi adónem területén biztosította a választás módosítását ha az nem érintett már bevallott adóalapot és adót.
A fenti jogszabályhely azonban 2015 január 1-től hatályát vesztette. Helyette a törvény 22§ (17) bekezdését iktatták be, amely azonban már csupán az Áfa területén biztosította a választás módosítását öt területen (adómentes tevékenység adókötelessé tétele,alanyi adómentesség választása, adómegállapítás különös módjának választása, áfafizetés választása, pénzforgalmi adózás választása).
2017 január 1-től az új Art nem tartalmazza a kijavítási kérelem intézményét. A 22§ (17) bekezdést az Áfa törvény 257/F§ vette át, azzal, hogy a választás hiányát is pótolni engedi, amennyiben az nem érint már bevallott adóalapot és adót.
Más adó jogszabályokban nem találtam utalást a kijavítási kérelem intézményére, így kérem szíveskedjék megadni azon jogszabályhelyet amely alapján úgy gondolja, hogy a kata alanyiság visszamenőleg és utólag is választható az átalányadózási mód helyett.
Ráadásul Tamás nem magyarázza el, hogy a tévedést lehet javítani http://epapir.gov.hu -n a Belügyminisztériumnak címezve, méltányossági kérelemként.
Március 31 napos. Kellene egy lektor.