A kintlévőségek kezelése minden vállalkozás könyvelésének kritikus pontja. A behajthatatlan vagy kétessé vált követelések helytelen számviteli és adójogi kezelése egyszerre okozhat adóhiányt és eredménytorzítást. A két jogterület – a számvitel és a társasági adó – eltérő szabályokat alkalmaznak, és ezek összekeverése az egyik leggyakoribb hiba, amellyel könyvelési ellenőrzések során találkozhatunk.
A családi kft. tagjai a kft. részére ingyenes használatra átadták a saját tulajdonú földterületüket, melyen a kft. erdőt telepített támogatással. A támogatási idő már lejárt. Közben a kft. működése már nem volt gazdaságos, ezért végelszámolással meg akartuk szüntetni a kft.-t. Családi ok (ügyvezető tag elhalálozása ) miatt erre már nem került sor. A hagyatéki tárgyalást követően szeretnénk megszüntetni a kft.-t. Kérdésünk a következő: hogyan lehet visszaadni a földterületet a tulajdonosok részére, melyen az erdőtelepítés történt? Van-e lehetőség az erdőt leírni, vagy kivezetni? Ha nem, akkor milyen adó terhelné a tagokat a kft. megszűnését követően?
Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy egyszerű a szabályozása a jogutód által a jogelődtől „megörökölt” veszteség felhasználásának: amekkora arányban a jogutód részesedik a jogelőd vagyonából a végleges vagyonmérleg szerint, akkora arányban jogosult a jogelőd még nem használt elhatárolt veszteségének felhasználására.
A veszteségfelhasználás (veszteségleírás) az egyik legfontosabb adóalap-módosító tétel, hiszen igénybevétele által az enélkül kiszámított adóalap akár felére is redukálható. Az adótervezésnél, illetve az adókalkuláció összeállításakor azonban nem elegendő a hatályos normaszöveget vizsgálnunk: több éve, évtizede működő cégek esetében a Tao. tv. vonatkozó jogszabályhelyeinek evolúciójára is figyelemmel kell lenni. Az átmeneti szabályok áttekintésekor ezekre térünk ki, felhívva a figyelmet azokra a különbségekre, amelyekre az egyes években keletkezett veszteségek vonatkozásában ügyelni kell.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem nullára leírt tárgyi eszközök térítés nélküli átadására vonatkozik. A cégnek több használaton kívüli kis értékű tárgyi eszköze van, amit egyrészt le lehet selejtezni, de van olyan, amit esetleg valahol használni lehetne (pl. nyomtató, klaviatúra, monitor, székek stb.). A helyfoglalás miatt mindenképpen valamilyen módon el kell távolítani ezeket. Abban az esetben, ha ezeket a használható eszközöket továbbadnák nulla értékkel, milyen áfavonzata van és kinek (milyen érték után)? Válaszukat előre is köszönöm: Asbóth Istvánné
A Nemzetgazdasági Minisztérium egy hónappal ezelőtt közölt kimutatása szerint mintegy 70 ezer vállalkozásnak lehet érdemes 2018-tól áttérni a kiva szerinti adózásra. Már 2016 decemberében kiderült, hogy 2018-tól 13 százalék lesz a kiva mértéke, a 2017 őszi adótörvény-módosítások keretében pedig elsősorban a veszteségleírási szabályokat módosította a jogalkotó. Ezeket már a 2017. évről szóló éves adóbevallás elkészítésekor is alkalmazni kell. Jelen cikkünkben az új beruházásokhoz kapcsolódó veszteségleírás szabályaival foglalkozunk.
Tisztelt Szerkesztő! Egy kft. 25 éve alakult, 2011-től 2016-ig folyamatosan veszteséges volt. A kft. egyszemélyes volt. Az ügyvezető (egyben tulajdonos) 2013-ban meghalt. Ezután a két lánya lett a tulajdonos. Most 2017-ben egy nagy értékű ingatlant adott el a kft., igy most 2017-ben nyereséges lett. Most 2017-ben le tudnám írni az egész veszteséget, mert a 2017. évi adóalap 50 százalékába beleférne. Kérdésem, hogy megtehetem-e, mivel 2013-tól új tulajdonosok vannak? 2011-től veszteséges, tudomásom szerint 2009-től keletkezett veszteség döntés szerint leírható bármelyik évben. 2016-től keletkezett veszteség pedig csak a következő 5 adóévben írható le. Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számoltunk el, kétes követelésként tartottuk nyilván évek óta. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírjuk és kivezessük ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel. Köszönettel? Harsányi Dezsőné
Magyarországon a társasági adó kalkulációja a számviteli elszámolásokon alapszik. Sok esetben kellemetlen meglepetés érheti a gyanútlan adózót, ha a vállalkozás számviteli politikájának megfelelően elszámolt valamit, az adóhatóság ugyanakkor nem engedi meg annak hatását szerepeltetni az adóbevallásban. Jelentős adóbírság lehet az ügy vége.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték