hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A veszteségleírás új szabályai a kiva alkalmazásában

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

Koncepcionálisan változott meg a kisvállalati adó (kiva), a korábbi pénzforgalmi típusú adónemből jövedelem típusúvá vált, melynél az adóalap egyik összetevőjét immár – szakmai zsargonnal élve – az „osztalék- és tőkeműveletek korrigált egyenlege” képezi. A szabályok egyszerűsítésének és az adómérték csökkentésének deklarált célja, hogy az arra jogosult adózók minél nagyobb arányban válasszák a kiva szerinti adózást. A veszteségleírás 2017-től bevezetett új szabályai is ezt hivatottak ösztönözni. Cikkünk első részében a 2017 őszi „adócsomaggal” módosított (részben visszamenőleges hatályú) általános veszteségleírási szabályokat foglaljuk össze.

Ami az adóalap levezetését illeti, nincs változás a 2017 előtti szabályokhoz képest annyiban, hogy a személyi jellegű kifizetések után az adót továbbra is meg kell fizetni („minimumadóként”).

A veszteségleírás új szabálya szerint, ha az egyes módosító tételekkel korrigált tőke- és osztalékműveletek egyenlege bármely adóévben negatív, ez az összeg a következő adóévekben csökkenti az egyes módosító tételekkel korrigált tőke- és osztalékműveletek pozitív összegét, amennyiben a negatív egyenleg a rendeltetésszerű joggyakorlás elve betartásával keletkezett [a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. § (6) bekezdés]. A korábbi szabályhoz hasonlóan a kiva-alanyiság előtt, a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett, korábban veszteségleírásra fel nem használt negatív társasági adóalap továbbra is érvényesíthető elhatárolt veszteségként [Katv. 20. § (6a) bekezdés a) pont]. Szintén nem változott, hogy főszabály szerint a minimum-adóalap (a személyi jellegű kifizetések) terhére az elhatárolt veszteség nem használható fel.

A 2017. január 1-jétől hatályos szabályozás nem tért ki arra, hogy a 2016. december 31-éig – a kivás időszakban – keletkezett, adóalap-csökkentésként fel nem használt negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény továbbvihető-e a későbbi adóévekre arra tekintettel, hogy 2017-től megváltozott az adóalap megállapításának módja. Ezt a hiányt pótolta a Katv. 2017. november 24-étől hatályos módosítása azáltal, hogy a jogfolytonosság elve alapján – illetve annak érdekében, hogy a korábbi veszteségek ne vesszenek el – lehetővé tette a 2013-tól 2016-ig tartó időszakban keletkezett, korábban le nem írt elhatárolt veszteség adóalapnál történő érvényesítését 2017-ben, és az azt követő években [Katv. 20. § (6a) bekezdés b) pont].

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen további változások voltak a veszteségleírás szabályaiban!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzemi baleset

Széles Imre

tb-szakértő

Gyógytorna

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink