hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A kiva előnyei és korlátai: kit hoz helyzetbe az alternatív adó?

  • adozona.hu

Lengyelország bejelentette, hogy mintegy 4 milliárd forint árbevételig a vállalkozásoknak nem a nyereségük, csak a kifizetett osztalék után kell társasági adót fizetniük. Az elképzelés alapja az Észtországban már régóta így működő társaságiadó-rendszer. Magyarországon 2013 óta létezik a hasonló alapelven működő kisvállalati adó (kiva), amelynek kulcsa ráadásul jövőre tovább csökken. Ennek apropóján nézte meg a Niveus Consulting Group, miben tér el a magyar szabály a külföldi példáktól.

A külföldi minták

Az észt modell lényege, hogy a cégeknek csak akkor kell nyereségadót fizetniük, ha a nyereséget osztalékként kifizetik. Azaz, hiába nyereséges a cég, ha a nyereséget a tulajdonosok nem veszik ki a cégből, akkor nem kell adót fizetni.  Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint ez egy rendkívül nagyvonalú adóhalasztás, ami a növekedési fázisban lévő, vagy jelentős beruházásokat végrehajtó cégeket jutalmazza. Hiszen, ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy az elért nyereséget újabb és újabb fejlesztésekre fordítják, akkor nem kell társasági adót fizetniük, szemben a magyar társasági adóval, amely a beruházásokat csak az értékcsökkenés elszámolásán keresztül engedi levonni az adóalapból.

Egyértelmű, hogy Észtország elsősorban a startupokat célozta meg ezzel a változással. Magyarországon ez is szempont volt, de az észt modellnél egy komplexebb, a vállalatok életét más szempontokból is megkönnyítő kisvállalati adót (KIVA) vezettek be. A kiva amellett, hogy társaságiadó-halasztást ad, ami a beruházó cégeknek kedvező, csökkenti a szocho- és az iparűzésiadó-fizetési kötelezettséget is.

A magyar megoldás

Ma Magyarországon nagyjából 50 ezer kivás céget tartanak számon, ez az aktív magyar vállalkozások nagyságrendileg 10 százalékát teszi ki.

A kiva két dologban tér el markánsan az észt modelltől. Egyrészt nem csak általános adóhalasztást jelent, hanem az adó alapját is módosítja: a kiva alapja a bérköltség és a kifizetett osztalék (kisebb módosító tételekkel), mértéke pedig nem a társasági adóéval azonos, hanem jelenleg 12 százalék, jövőre 11 százalék lesz. A kivát választó cégeknek nem kell szochót és társasági adót fizetniük. Ez azt jelenti, hogy a bérköltség után nem a 17,5 százalék (júliustól 15,5 százalék) szochót, hanem az alacsonyabb összegű kivát kell leróniuk. Ezzel szemben az osztalékként kifizetett nyereség után nem 9 százalék az adó, mint a taónál, hanem a magasabb kivakulcs alapján kell adót fizetni.

Nagyon leegyszerűsítve a kiva jutalmazza azokat  cégeket, amelyeknek a bérköltsége magas – sok embert foglalkoztatnak –, és bünteti azokat, akik a nyereséget osztalékként kifizetik, hiszen az esetben magasabb kulccsal kell adót fizetni, mint az általános szabályok alapján kellene – összegzi Fischer Ádám.

A kiva belépési korlátai nagyon alacsonyak: legfeljebb évi 1 milliárd forint árbevételig és 50 alkalmazottig lehet belépni a hatálya alá. A kapcsolt vállalkozások számait ráadásul össze kell adni.

A Niveus szerint a belépési határokat jelentősen emelni kellene ahhoz, hogy még több cég választhassa ezt a nagyon előremutató adózási formát.  

Összehasonlításképpen, Lengyelországban 4 milliárd forint árbevételig lehet így adózni, Észtországban meg egyáltalán nincs értékhatárhoz kötve. Persze ehhez hozzátartozik, hogy a magyar szochokedvezménnyel ellentétben egyik külföldi adó sem ad kedvezményt az adóból, csak a befizetés időpontját halasztja el.

Aki megfelel a feltételeknek, annak azt érdemes végiggondolni, hogy milyen arányban állnak a bérköltségek és a kifizetett osztalék egymással. Alapvetés, hogy egy átlagos nyereséget elérő cégnek megéri a kiva, csak annak nem éri meg, akinek a kifizetett osztaléka több mint háromszorosa a bérköltségének. Ez a Niveus tapasztalatai szerint nagyon ritka eset.

Ráadásul a kiva esetén alternatív iparűzésiadó-alapot is lehet választani, mégpedig a kivaalap 1,2-szeresét lehet iparűzésiadó-alapnak használni, ezért az iparűzési adóban is jelentős megtakarítást lehet elérni a kivával.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Német jövedelem, magyar kft.

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Helyi adó

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Családi gazdaság támogatás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs