Brexit: sokba kerül a vámmentesség megszűnése a brit családoknak

Megosztás Tetszik

Minden egyes brit háztartásnak évi ezer fontjába kerülhet, ha a brit EU-tagság megszűnése után vámok jelennek meg az Egyesült Királyság és az Európai Unió jelenleg teljesen vámmentes kereskedelmében – kalkulálnak londoni pénzügyi elemzők.

Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég londoni részlege által összeállított tanulmány szerint nincs olyan Brexit-forgatókönyv, amely valamilyen mértékben ne emelné a brit háztartásokra háruló költségeket. A tanulmány a jövő héten jelenik meg, de a BBC már ma közölt belőle előzetes részleteket.

Az Oliver Wyman elemzése szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén, vagyis akkor, ha az EU-val folytatott brit kereskedelmet a Brexit után magas vámok és szabályozói korlátozások terhelnék, a nemzetgazdasági szintű éves többletköltség elérheti a 27 milliárd fontot (csaknem 10 ezer milliárd forintot), vagyis a 27 millió brit háztartás mindegyikére kivetítve az ezer fontot.

A ház szerint ez tényleges anyagi terhet jelenthet a háztartások számára, mivel a többletköltségeket az üzleti vállalkozások minden bizonnyal áthárítanák a fogyasztókra, de például a nagy szupermarket- és étteremhálózatok nyereségét így is felemésztheti a beszállítói láncolatokban a vámeljárások miatt kialakuló felfordulás.

Az Oliver Wyman tanulmánya szerint egy évente 10 milliárd font forgalmat lebonyolító elméleti brit szupermarket-hálózat eredménye még a legkedvezőbb Brexit-forgatókönyv megvalósulása esetén is harmadával zuhanna, és árait így is 2,3 százalékkal kellene emelnie ahhoz, hogy a Brexit előtti nyereségességét elérje.

Az üzleti szektor képviselői, sőt hivatalos személyiségek is felhívták már a brit kormány figyelmét arra, hogy ha nem lesz kereskedelmi megállapodás az EU-val, és emiatt a brit EU-tagság megszűnése után vámadminisztrációs eljárásokat kell alkalmazni a jelenleg vámmentes kétoldalú kereskedelemben, az legalábbis súlyos költségekkel és fennakadásokkal járhat.

Jon Thompson, a brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője a londoni alsóház költségvetési és pénzügyi bizottságának nemrégiben tartott meghallgatásán elmondta: az HMRC becslése szerint – amely a különböző elemzői számítások középértékét veszi alapul – a brit exportcégeknek minden egyes exporttétel után 32,50 fontba kerülne a vámáru-nyilatkozat kitöltése, és évente hozzávetőleg 200 millió tételnyi exportszállítmány indul az Egyesült Királyságból az Európai Unió más piacaira. Ez önmagában 6,5 milliárd font költséggel járna, ráadásul nagyjából ugyanennyi pótlólagos költség az EU-piacról származó – éves tételszámban jórészt a brit exportmennyiségnek megfelelő – importban is megjelenne, vagyis ez az adminisztrációs kötelem évente 13 milliárd fontba (több mint 4800 milliárd forintba) kerülne.

Thompson szerint az egyéb EU-szabályozási – például eredetigazolási – kötelmek ehhez "még néhány milliárdot" hozzáadnának, így a költségtöbblet elérheti a 17-20 milliárd fontot (6300-7400 milliárd forint).

A japán Honda autóipari konglomerátum brit érdekeltségeinek szakértői a londoni alsóház meghallgatásán elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.

A Honda szakértői szerint, ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (csaknem 315 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.

A pénzügyi válság óta nem volt ilyen gyenge a brit gazdaság

A brit gazdaság növekedési kilátásai a globális pénzügyi válság és az azt követő recesszió óta nem voltak olyan gyengék, mint most, és ennek több más tényező mellett a Brexit-folyamatot övező bizonytalanság is az oka – áll a Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) hétfőn ismertetett új, lefelé módosított előrejelzésében.

A brit üzleti vállalkozások érdekképviseletét ellátó kamarai szövetség felülvizsgált prognózisában közölte: 2018 egészére az eddigi 1,4 százalék helyett 1,3 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban. A szervezet a 2019-re szóló növekedési előrejelzését 1,5 százalékról 1,4 százalékra rontotta.

A BCC szerint növekedési szempontból az idei naptári év lesz a leggyengébb 2009 óta, amikor a brit gazdaságot a pénzügyi válság recesszióba sodorta.

A kamarai szövetség ma közzétett előrejelzése szerint az üzleti szektor beruházási értékének növekedési üteme az idén 0,9 százalékra lassul a tavalyi 2,4 százalékról.

A szervezet előrejelzésében úgy fogalmaz, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerét övező folyamatos bizonytalanság "megfojtja" az üzleti beruházásokat. A 2018-2020-as időszak mindegyik évében 2,8-2,9 százalékos – vagyis az évtized végéig jórészt stagnáló ütemű – exportnövekedéssel számol.  

Suren Thiru, a kamarai szövetség gazdasági elemzésekért felelős igazgatója a BCC új prognózisához fűzött kommentárjában hangsúlyozta: a brit gazdaság kilátásait az új, rontott növekedési előrejelzés után is lefelé ható kockázatok terhelik, mivel ha a brit EU-tagság rendezetlen körülmények közepette szűnik meg, az középtávon valószínűleg még tovább lassítaná a brit hazai össztermék (GDP) növekedési ütemét.

A legutóbbi aktivitási adatokból kiderül, hogy a brit gazdaság növekedése máris jelentősen lassul.

A brit statisztikai hivatal (ONS) május végén közzétett, részletes adatokra épülő második becslése azt mutatta, hogy a brit hazai össztermék negyedéves összevetésben mindössze 0,1 százalékkal bővült 2018 első negyedévében.

A tavalyi negyedik negyedévben 0,4 százalékos GDP-növekedést mértek Nagy-Britanniában.

A rendkívül gyenge idei évkezdet azt is jelenti, hogy a brit gazdaság teljesítménye elszakadt a többi globális erőcentrumétól. Az Európai Unió és a hét legfejlettebb ipari hatalom (G7) egyaránt 0,4 százalékkal, a G7 átlagán belül az amerikai gazdaság teljesítménye 0,6 százalékkal bővült az idei első negyedévben.

Erre a folyamatra már a Bank of England kormányzója is felhívta a figyelmet. Mark Carney nemrégiben, egy üzleti rendezvényen azt mondta: a beruházási érték százalékos növekedési üteme a többi fejlett ipari gazdaságban kétszámjegyű, a brit gazdaságban ugyanakkor "az egyszámjegyű tartomány alsó széle felé jár".

A brit jegybank kormányzója egy másik, nem sokkal későbbi londoni üzleti konferencián kijelentette: a brit háztartások éves átlagjövedelme 4 százalékkal alacsonyabb a Bank of England által a brit EU-tagságról két éve tartott népszavazás előtt erre az időszakra jósolt szintnél. Carney szerint ez azt jelenti, hogy egy-egy brit háztartás átlagosan több mint 900 font (csaknem 340 ezer forint) éves bevételkiesést szenvedett el a referendum előtti jegybanki jövedelem-előrejelzéshez képest.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe.