Milyen adózási határidőket hoz a márciusi nemzeti ünnep?

Megosztás Tetszik

Március 15-e sokak számára kizárólag nemzeti ünnepünket, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emléknapját jelenti. Az autótulajdonosok azzal is tisztában vannak, hogy ehhez a naphoz kötődik a gépjárműadó első félévi részlete, viszont érdemes tisztában lenni azzal, hogy a helyi adók tekintetében is befizetési határidő kötődik e naphoz. E határidő érdekessége, hogy mivel nemzeti ünnepünk egyben munkaszüneti nap is, így az e napra előírt adókötelezettségek mindig a soron következő munkanapon esedékesek. A GrantThornton Magyarország adószakértői összefoglalták erről a legfontosabb tudnivalókat.

1. Gépjárműadó

A gépjárműadó nem csak a cégeket, de a magánszemélyeket is terheli, a pontos mértékét személyautók esetében a gépjármű teljesítménye és életkora alapján lehet meghatározni (a gépjármű életkorának növekedésével fokozatosan csökken az adótétel). A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat 2021-től a helyi önkormányzatok helyett az állami adó- és vámhatóság (NAV) látja el.

Adófizetésre a járműnyilvántartásban január 1-jén üzembentartóként, vagy tulajdonosként bejegyzettek kötelezettek. A fizetendő adó összegét a NAV határozattal állapítja meg az adókötelezettség keletkezésekor és annak változásakor (például ha a gépjármű életkora alapján már egy alacsonyabb adókulcs alá esik). A NAV február közepén elkezdte az autósok elektronikus tárhelyére kiküldeni a gépjárműadóval kapcsolatos értesítéseket, határozatokat.

Az éves gépjárműadót két egyenlő részletben kell megfizetni, az első részlet megfizetésének esedékessége március 15., míg a másodiké szeptember 15-e – hangsúlyozzák a GrantThornton Magyarország adószakértői.

2. Építmény- és telekadó

Magyarország területén a helyi önkormányzatoknak joguk van a helyi adókról szóló törvény keretein belül rendeleti úton építményadót és/vagy telekadót bevezetni. Az adó tárgya mindkét esetben az önkormányzat illetékességi területén elhelyezkedő ingatlan lehet, és az adókötelezettség fő szabály szerint a naptári év első napján az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett személyt terheli. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően

• az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete, vagy
• az építmény korrigált forgalmi értéke, illetve
• a telek m²-ben számított területe, vagy
• a telek korrigált forgalmi értéke lehet.

A helyi adó törvény számos adómentességet ír elő, illetve maximalizálja az önkormányzat által bevezethető adótétel, illetve adókulcs mértékét. Az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő 15 napon belül adatbejelentést kell tenni az illetékes önkormányzat felé, amely határozatban állapítja meg az éves adókötelezettség összegét.

Az építmény- és telekadó két egyenlő részletben fizetendő meg az illetékes önkormányzat számára, melyek esedékessége március 15-e és szeptember 15-e.

3. Magánszemélyek kommunális adója

A helyi önkormányzatok a helyi adókról szóló törvény keretein belül rendeleti úton jogosultak magánszemélyek kommunális adójának bevezetésére. Az adó alanya fő szabály szerint az a magánszemély, aki az év első napján építmény, valamint telek tulajdonjogával, továbbá nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

Az önkormányzatok a helyi adókról szóló törvény által maximalizált összegben írhatják elő az építményenként, telkenként, valamint lakásbérleti jogonként fizetendő éves adó összegét, mely két egyenlő részletben esedékes, március 15-éig és szeptember 15-éig – figyelmeztetnek a GrantThornton Magyarország adószakértői.

4. Idegenforgalmi adó

Az idegenforgalmi adó szintén a helyi önkormányzatok által a helyi adókról szóló törvény keretein belül rendeleti úton bevezethető adónem. Adókötelezettség azon magánszemélyeket terhelheti, akik nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltöltenek. A helyi adókról szóló törvény számos adómentességet ír elő, így többek között mentesülnek az idegenforgalmi adó alól a 18. életévüket be nem töltött magánszemélyek.

Az adó számítása kapcsán az önkormányzatok dönthetnek, hogy
1. a megkezdett vendégéjszakák száma és az általuk bevezetett adótétel, vagy
2. a megkezdett vendégéjszakára eső
a) szállásdíj és az általuk bevezetett adókulcs, ennek hiányában
b) a szállásért bármilyen jogcímen fizetendő ellenérték és az általuk bevezetett adókulcs szorzatát írják-e elő.

Az idegenforgalmi adót fő szabály szerint a szállásadó szedi be és köteles azt a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig bevallani és befizetni az illetékes helyi önkormányzat számára. Így a február havi idegenforgalmi adó bevallási és befizetési határideje is március 15-ére esik.

5. Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben alkalmazott helyiadó-fajta, melyet a helyi önkormányzatok, Budapest esetében viszont a fővárosi önkormányzat vezethet be. Adókötelezettség alá esik a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a vállalkozónak székhelye, vagy telephelye van olyan önkormányzat illetékességi területén, amely helyi iparűzési adót vezetett be.

Az adó alapja fő szabály szerint a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, illetve a K+F tevékenység közvetlen költségeivel.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén, vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját (a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően):

• a személyi jellegű ráfordítással arányos,
• az eszközérték arányos, vagy
• a kombinált

módszerrel tudja megosztani az illetékes helyi önkormányzatok között. (Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzésiadó-alapja meghaladta a 100 millió forintot, csak a kombinát megosztási módszert alkalmazhatja).

Az iparűzési adó maximális mértéke 2 százalék. A vállalkozó a korábbi évek helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége alapján helyi iparűzési adó előlegét köteles fizetni:

• az adóév harmadik hónap 15. napjáig, vagyis főszabály szerint március 15-éig a megelőző második adóév helyiiparűzésiadó-kötelezettségének felével megegyező összegben, és
• az adóév kilencedik hónapjának 15. napjáig a megelőző adóév adókötelezettségének és az első adóelőleg-részlet különbözetével megegyező összegben.

Adóelőleg mérséklési kérelem

Az utóbbi évek komoly kihívás elé állította a gazdaság valamennyi szereplőjét: a Covid-járvány után, a tavaly februárjában kirobbant orosz-ukrán konfliktus tovább rontotta számos, korábban stabilan működő cég lehetőségeit, így bevétel- és profittermelő képességét is. Ezen vállalkozások számára adhat mentőövet az adózás rendjéről szóló törvény által biztosított egyik lehetőség:
„Az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.”

Amennyiben tehát a várható bevételek és költségek alapján tervezett 2023. évi helyi iparűzési adó valószínűsíthetően alacsonyabb lesz a korábbi évek adatai alapján előírásra kerülő helyi iparűzési adó előleg összegénél, abban az esetben mindenképpen érdemes adóelőleg mérséklési kérelemmel élni legkésőbb az esedékesség napján, vagyis március 16-án.

Fontos hangsúlyozni, hogy a lehetőség nemcsak a helyi iparűzési adó, hanem más adónemek (pl. társasági adó, innovációs járulék, „Robin Hood” adó) esetén is kihasználható – fűzik hozzá GrantThornton Magyarország adószakértői