Iparűzési adó: a nettó árbevétel meghatározásának problémái

Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

2017.04.21., 06:12 Frissítve: 2017.04.20., 09:18

Tetszik

Közeledik az iparűzési adó bevallásának határideje, ezért nem árt áttekinteni, hogy a törvény mit is tekint nettó árbevételnek; a nettó árbevétel ugyanis nem ugyanazt jelenti a különböző adóalanyoknál.

Az iparűzési adót szabályozó, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény az iparűzési adó alapjának kiszámításakor a nettó árbevétel összegéből indul ki. Emellett a törvény 39/A. §-ában megfogalmazott egyszerűsítés is a nettó árbevétel nagyságától teszi függővé ezen lehetőség választását. Ezen szabályt ugyanis csak azon vállalkozás alkalmazhatja – függetlenül a vállalkozási formától –, amelynek éves szinten számított nettó árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.

Mivel közeledik az iparűzési adó bevallásának határideje, így nem árt áttekinteni, hogy a törvény mit is tekint nettó árbevételnek.

Azon vállalkozók, akik a Számviteli törvény hatálya alá tartoznak, nettó árbevételüket a Számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele alapján határozzák meg.

A nettó árbevételt azonban csökkenteni kell a Tao. tv. szerinti jogdíjból származó árbevétellel. Szintén csökkenti a nettó árbevételt a ráfordítások között elszámolt

– jövedéki adó,
– regisztrációs adó,
– népegészségügyi termékadó is, de utóbbi csak annyiban, amennyiben alkoholtartalmú termék után állapították meg.

A fenti adófizetéssel kapcsolatos ráfordítások csak akkor csökkentik a nettó árbevételt, ha azokat a számvitelben a nettó árbevétel részeként könyvelték.

A felszolgálási díj szintén csökkenti a nettó árbevételt.

A személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó és az őstermelő az alábbi módon határozza meg a nettó árbevételét az iparűzési adó szempontjából:

A nettó árbevétel esetükben megegyezik a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékkel. A nettó árbevétel azonban tartalmazza a kompenzációs felár jogcímén kapott összeget is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit kell a tevékenységvégzéssel „közvetlen” összefüggésben kapott ellenértéknek tekinteni!

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.