Az adóalap egyszerűsített megállapításának gyakorlati kérdései az iparűzési adózásban (1)

Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

2025.03.20., 06:33 Frissítve: 2025.03.19., 17:56 1

Tetszik

2023. január 1-jétől jelentősen átalakultak az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapításának szabályai. Kétrészes írásunkban az elmúlt több mint két évben e témában felmerült fontosabb gyakorlati kérdéseket és problémákat tekintjük át.

A helyi adókat szabályozó 1990. évi C. törvény (helyiadó-törvény) 39/A §-ában szereplő egyszerűsítés értelmében minden olyan vállalkozás, melynek bevétele évesen (arányosan) nem haladja meg a 25 millió forintot, jogosult arra, hogy adóalapját kizárólag a bevétele és az ezen bevételéhez tartozó, törvény által biztosított adóalap alapján vallja be és fizesse meg.

Az első gyakorlati kérdés ezen szabállyal kapcsolatban az, hogy e tekintetben pontosan mit is kell bevétel alatt érteni.

A törvény 39/A § (2) bekezdés c) pontja értelmében fő szabály szerint minden vállalkozónak a nettó árbevételét kell számításba vennie, de az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak az összes egyéni vállalkozói bevételükkel számolniuk kell.

Mindez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy ha például egy egyéni vállalkozó 2024-ben 23 millió forint bevételt ért el termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból, és további 3 millió forint bevételt szerzett kizárólag vállalkozási célú tárgyi eszközök értékesítéséből, akkor, mivel a két összeg (26 millió forint) meghaladja a 25 millió forintos bevételi határt, így ezen vállalkozó 2024-ben nem lesz jogosult az adóalap-egyszerűsítésre. Sőt ebben az esetben nem csupán 2024-ben, hanem a 2025-ös évben sem lesz jogosult ezen adóalap-megállapítási módszert alkalmazni.

Az Adózóna helyi adókkal kapcsolatos további írásait ITT találja.

Hallgassa meg a témához kapcsolódóan az Adózóna podcastadásait! „Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – adóalanyiság, mentesség”, „Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – adóalap és nettó árbevétel”, „Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – alvállalkozói teljesítés, közvetített szolgáltatás elhatárolása”, „Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – az új sávos-tételes adóalap bemutatása”, „Az Adózóna válaszol: iparűzési adó – az adóalap-szétosztás szabályai”.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen kérdések merülnek fel a gyakorlatban az adóalap-megállapítással és az egyszerűsített adóalap-megállapítás választásával kapcsolatban!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)

M Magdi 2025. 03 20., 15:17

Ezzel kapcsolatban felmerülő kérdés, hogy amennyiben az az őstermelő aki bejelentkezett az egyszerűsített iparűzési adó alá, de nem érte el a bevétele az éves minimálbér felét vagyis bevallásra nem lenne kötelezett, akkor is meg kell fizetnie az 2,5 M Ft utáni adót minden településre ahol van termőföldje?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.