hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Védettségi adatok kezelése: mit tehet meg a munkáltató és mit nem?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd
1

A koronavírus járvány elleni küzdelemben újabb és újabb kormányrendeletek születnek, nem könnyű azonban egyértelműen látni, hogy a munkáltató pontosan mely személyes adatok kezelésére jogosult. Az alábbiakban a munkáltató mozgásterét, illetve a munkavállaló tűrési kötelezettségének határait mutatjuk be.

Ahol nincsen oltási kötelezettség: a védettség ténye, illetve időpontja kezelhető kockázatelemzés alapján

A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (4) bekezdése, illetve a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rendelkezései alapján a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit.

Az Mvt. 54. § (7) bekezdése alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, illetve köteles teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.

Az Mvt. 60. § (3) bekezdése azt is kimondja, hogy a munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.

A felügyeleti hatóság álláspontja szerint a fenti szabályok alapján munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési céllal, e körben kiemelve a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciók felmérésére vonatkozó – objektív szempontok alapján elvégzett – kockázatelemzés alapján, egyes munkakörökben vagy foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges és arányos intézkedésnek minősülhet a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerése. Ez egyrészt a védett munkavállaló, a többi munkavállaló és a munkavállalóval potenciálisan kapcsolatba kerülő harmadik személyek (ügyfelek) életének és egészségének védelme szempontjából fontos. Mindezek mellett a munkáltató ezen adatkezelése a felügyeleti szerv szerint járványügyi érdeket – mint jelentős közérdeket – is szolgál.

A témához kapcsolódva olvassa el az Adózóna „Munkajogi kérdések és válaszok az oltási kötelezettséggel összefüggésben” és „Oltásra kötelezhető dolgozók – ezek az új szabályok” című írását!

Mindezek alapján tehát a munkáltató – hatályos jogszabályi keretek között – kizárólag az a bemutatott applikáció, valamint a védettségi igazolvány mint közokirat kormányrendeletben meghatározott adatait (védettség ténye és időpontja) kezelheti, a koronavírus elleni védettség igazolásának céljára semmilyen egyéb adatot nem gyűjthet és kezelhet jogszerűen.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja milyen különbség van adatkezelés terén a fentiekhez képest akkor, ha munkahely kötelezővé teszi a védőoltást a munkavállalói számára!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (1)
AsaHollos

Sok hűhó semmiért, mivel a vakcinázottsággal nem érhető el a hivatkozott munkavédelmi cél, azaz nem teremti meg a biztonságos munkavégzési körülményeket, mert - ahogy a kormányinfón is elhangzott és immár köztudomású tény - hogy az oltottak is fertőzhetnek és fertőződhetnek!

Ezek után nem javaslom egyetlen munkáltatónak sem hogy kötelezően előírja bármilyen munkakörben is a vakcinázottságot, mert a fentiek alapján nem tud olyan kockázatelemzést készíteni, amely alátámasztaná a biztonságos munkavégzést (hiszen az oltott is ugyanúgy fertőzhet mint az oltatlan és még ő is fertőződhet, ami az ADE hatás miatt az oltottaknál még súlyosabb lefolyású is lehet)!

Tehát marad a fertőződés elleni hagyományos védelmi eszközök használata!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkaviszony melletti egyéni vállalkozó GYES-en

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Google-számla

Bunna Erika

adótanácsadó

Alapítvány szállásszolgáltatási bevétele

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs