Szigorodtak a befektetési arany kereskedelmének szabályai

Megosztás Tetszik

Az arany árának történelmi csúcsa után szigorúbb szabályozást vezetett be a magyar állam a befektetési arany kereskedelmében, ezáltal jelentősen szigorodott a befektetési arany kereskedelmének szabályozása az elmúlt fél évben, miután több alkalommal módosították a kereskedelemről szóló törvényt. A részleteket a jogi fórum oldalán a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője mutatja be.

Belép a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

A jogszabály-módosítások elsősorban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) feladat- és hatáskörének megállapításra irányultak. Az SZTFH – amely olyan szigorúan szabályozott területek felügyeletéért felel, mint a szerencsejátékok szervezése, a dohánytermékek kereskedelme, valamint a végrehajtói irodák működése – a módosítások révén közvetlen felügyeleti jogkört kapott a befektetési arany kereskedelmére vonatkozóan.

Mi az a befektetési arany?

A befektetési arany kereskedelme – amelyet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szabályoz – a magas tisztaságú, befektetési célt szolgáló aranytermékek (legalább 995 ezrelékes finomságú, legalább 1 gramm súlyú rúd vagy lemez formájú aranytömbök, valamint az 1800. év után vert, legalább 900 ezrelékes tisztaságú aranyérmék) rendszeres vételét és eladását foglalja magába, kizárólag befektetési célokra, így az nem terjed ki ékszerek, dísztárgyak, hulladékarany vagy egyéb nem befektetési minőségű aranytermékek gyűjtésére, kereskedelmére, valamint ipari szintű felhasználására.

Kitekintő jelleggel érdemes elkülöníteni a befektetési aranyra vonatkozó kereskedelmi tevékenységet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított fémkereskedelemi engedélyek hatálya alá tartozó fémkereskedelmi tevékenységektől. Míg a befektetési arany kereskedelme magas tisztaságú, befektetési célt szolgáló aranytömbök vagy -érmék kereskedelmére korlátozódik, addig a fémkereskedelmi tevékenység elsősorban a fémhulladék, valamint a lopások és feketekereskedelem megelőzését szolgáló, engedélyköteles anyagok (pl.: réz, alumínium, acél) felvásárlására, értékesítésére, tárolására és hasznosítására vonatkozik, ahol a NAV, mint fémkereskedelmi felügyeleti hatóság szigorú nyilvántartási, adatszolgáltatási és biztosítéki kötelezettségeket ír elő a közbiztonság, a gazdaság védelme és az adóellenőrzés érdekében. Ezzel szemben – mint ahogyan korábban említésre került – a befektetési arany kereskedelmének folytatásához szükséges engedélyt a Kertv. módosítását követően kizárólag az SZTFH adja ki, és ugyanez a hatóság gyakorolja a tevékenység folyamatos felügyeletét is. Így a hatályos jogszabályok elkülönítik a befektetési célú nemesfémpiacot a hulladék- és fémkereskedelmi szektortól, megelőzve bármilyen átfedést a két különböző szabályozási terület között.

A teljes cikket itt olvashatja el.